Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1908–1912

1909. szeptember

76 ség a mult egyházi közigazgatási év folyamán az 1908. évi bányakerületi közgyűlés jegyzőkönyvének 39. pontja alatti határozatát oda módosította, hogy az 1908. évi bányakerületi jegyzőkönyv III. pontja alatti (Fedezet IV. 4.) 1600 korona missionáriusi fizetést és 800 korona úti átalányt a törökbecsei lelkésznek folyósította. Több körülmény okolja meg e változtatást. A legfőbbek, hogy 1600 korona fizetésre, ily nehéz állásra, hol a folytonos utazgatás mellett három nyelv ismerete és zeneismeret szükséges (a tanítói oklevelet nem is számítva) alig lehet találni lelkészt és ha igen, az illető más egyházba igyekszik, még mielőtt híveit és a körülményeket megismerhette volna. A folytonos lelkészváltozás pedig az ilyen munkatéren a legkárosabb. Másrészt a törökbecsei gyülekezet 20—25 lélekszámra csappant le, lelkészének azonban alapitványaiból tud évi 1600 korona fizetést biztosítani. Mély tisztelettel javasolom, hogy a bányakerületi közgyűlés ezen évi 1600 korona fizetést és 800 korona úti átalányt egy szersmindenkorra állapítsa meg a mindenkori törökbecsei lelkész részére pótlásul a törökbecsei alspokból húzott 1600 korona fizetéséhez. Ezen fizetés ellenében a mindenkori törökbecsei lelkész a bányakerület missionáriusa legyen, kinek kötelessége a törökbecsei egyházhoz csatolt leányeg} 'házak és szórványok gondozása és az ott előforduló szertartások végzése, kötelessége lenne egyszersmind más leányegyházakban és szórvánvokban is missiói istentiszteleteket tartani. Mivel az egyházkerület a vidéki hívek helyett a törökbecsei egyház közterheit viseli (E. A. 40. §), azért a vidéki hívek ugyanazon autonomikus jogokban részesülnek, mint a törökbecsei anyaegyházközségbeliek. Ez utóbbi döntést azért tartom szükségesnek, mert már vita, torzsalkodás tárgyát képezte. Az, ha a szétszórt hívek is élvezik az autonomiát, minden esetre erősen fogja őket egyházunkhoz fűzni. A törökbecsei egyházközséget jelenleg a nőkön kívül csak öt férfi alkotja. Képtelen állapotnak tartom, hogy az egyházi vagyon ily kevés emberre bízassék és még ez a szám is lefogyhat akár egyre is. Jelenleg a törökbecsei hivek nem fizetnek egyházi adót, mert nincs reá szükség, de a mikor egyházi adózás volt, a vidéki híveket is megadóztatták (V. melléklet). Velük megosztották jogaikat (VI. melléklet), sőt óhajtják, hogy az a jövőben is úgy történjék (VII. melléklet). Általában anyaegyházamnak legfőbb óhajtása, hogy közegyházunknak minél nagyobb hasznára váljék, nevezetesen, hogy bányakerületi missionáriusi állomássá tétessék (VIII. melléklet.). Törökbecsén, 1909 szeptember 1-én. Vagyok Méltóságodnak hódoló tisztelettel legalázatosabb szolgája ifj. Korén Pál.