Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1908–1912

1908. szeptember, gyámintézeti

257 a családba és a netáni gyermekek vallásos neveltetésébe idegen vallású be ne férkőzhessék. Ha azonban a vegyes házasság meg nem akadályozható, úgy az evang. lelkész feltétlenül, de szeretetteljesen hasson oda, hogy ha a vőlegény más vallású, az evang. menyasszony vőlegényével esketés előtt, vagy azután oly irányú egyezményt kössön,"hogy összes születendő gyermekei evang. szertartás szerint kereszteltessenek és az evang. vallásban neveltessenek. Ha a vőlegény evangélikus és vallására nézve hátrányos egyezménybe nem egyezik, úgy minden gyermeke az evang. vallást követi. (Hitf. t. III. r. 21. §.). 26. §. Házasságra léphetnek, illetőleg megeskethetők csakis a következők : a) oly férfiszemélyek, kik a 24. életévet és oly nőszemélyek, kik a 14. életévet már betöltötték, feltételezve, hogy előbbiek katonai kötelezettségüknek eleget tettek, utóbbiak pedig elegendően kifejlettek. Ha az utóbbi eset kétséges, járásorvosi bizonyítványnyal bizonyítandó a házasságra való szükséges kifejlettség. (Utasítás Ausztriában I. r. 72. §.). b) Főgyámhatóságilag nagykorúnak nyilvánított férfi- és nőszemélyek, az előbbiek az a) pont alatt felhozott előfeltételek mellett. c) A 18. évet betöltött férfi- és 14. életévet betöltött nőszemélyek, de csakis szüleik, illetőleg gyámjaik és a főgyámhatóság beleegyezésével, továbbá az a) pont alatt felhozott előfeltételek mellett. d) Mindazon besorozott (de katonai] kötelezettségüknek eleget nem tett) férfi személyek, ha ezredüktől házassági engedélyt nyertek. e) Mindazon személyek, kik nem állanak oly vérrokonsági viszonyban, melyet a törvény mint házassággátlót jelent ki, fenti pontok feltételezése mellett f) Vérrokonok, kik a kormánytól egybekelésükre dispensatiót nyertek. g) Mindazon háromszor kihirdetett személyek, kiknek házasságra lépése ellen semminemű akadály be nem jelentetett, illetőleg fenn nem áll. (Hirdetések csakis vasár- és ünnepnapokon eszközölhetők s vasár- és ünnepnapon csakis egyszeri hirdetés). (Ausztr. Utasítás IV. 608.). h) Mindazon háromszor ki nem hirdetett személyek, ha a kihirdetés alól dispensatiót nyertek. i) Ha az esketendő személyek más-más lelkészi hivatalhoz tartoznak, csakis akkor eskethetők meg, ha az illetékes lelkészi hivatalaik által ki lettek hirdetve és ezt kihirdetési bizonyítványnyal igazolják. Az esketendőnek nőtlenségi, hajadonsági, illetőleg özvegységi bizonyítványa mindazon esetekben bekérendő, ha ezen állapotok teljességgel igazolva nincsenek, illetőleg ha ezeket az eskető lelkész bekívám'a. (Polg. t. 78. §.) Ha az esketendők állapota nincsen teljesen bizonyítva, különösen, ha az esketendő személyek lakáshelyüket megváltoztatták, úgy ezen személyek azon helység lelkészi hivatalától, melyhez tartoznak, illetőleg a hol tartózkodtak, kötelesek külön-külön nőtlenségi illetve hajadoni, illetőleg özvegységi bizonyítványt hozni. Mindezekben feltételezve, hogy horvát- és szlavonországi honosak. k) Ha az esketendők két külön hitvalláshoz tartoznak, úgy mindkét hitvallás lelkészei által kell, hogy hirdettessenek. (Hitf. t. I. r. 8. §-a.) 17