Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1908–1912

1908. szeptember

-192 59. A 9-ik táblázat legérdekesebb rovata az, a mely egy tanuló iskoláztatási költségeit tünteti föl. Legtöbbet áldoz egy gyermekre Budapest (112-29 korona), legkevesebbet a horvát-szlavon egyházmegye (65 fillér). Az átlag 18-85 korona. Ez átlagot Budapestet kivéve csak Arad—Békés múlja felül (20-22 korona). Tekintettel arra, hogy iskoláinkba 1722 idegen vallású gyermek járt, ezeknek költségét 15,325 koronára tehetjük, mely összeg, ha Budapestet számításon kívül hagyjuk, 19,500 koronára emelkedik. Ezek után a Veres-féle kimutatási ívek alapján a beiskoláztatásról, az évzáró vizsgánál meg nem jelentekről, a tananyagról kellene beszámolnom. Ezt azonban a legjobb akarat mellett sem tehetem, mert az ezekre vonatkozó adatokat csoportosítva és összegezve csupán a zólyomi, dekanátusok szerint földolgozva pedig csupán a békési és arad—békési főesperes úrtól kaptam; a bácsi, bánsági, budapesti és túróczi egyházmegyék az egyes tanítók jelentéseit tették át, melyekből — a rendelkezésemre állott idő rövidsége miatt — sem a statisztikai adatokat össze nem állíthattam, sem a végzett tananyag lényégét megállapítani nem tudtam. De még, ha ezt, tehettem volna is, jelentésem csak általános keretek között mozgott volna, a mennyiben három egyházmegyéből e tárgyban semmiféle tájékoztatást nem vettem. Tekintettel arra, hogy a kétféle kimutatás ellen több oldalról fölszólaltak; továbbá tekintettel arra, hogy a most érvényben levő 1. és II. jelzésű kimutatások amúgy is felülvizsgálat tárgyát képezik, kérem a Nagyságos és Nagytiszteletű Bizottságot, adná vissza a tárgyalás alá kerülő e tárgyú munkálatomat azzal, hogy azt esetleg az egyetemes gyűlésig átdolgozzam és pedig oly módon, hogy ezentúl úgy az iskolaszékek, mint az em. tanügyi előadók egy kimutatásban számolnának be a tanügy állapotáról. Ha pedig az igen tisztelt Bizottság jobbnak találja a kétféle kimutatás fentartását, tisztelettel kérem, szíveskedjék a körlelkészeket utasítani, hogy a tanítók jelentéseit földolgozva az egyházmegyei tanügyi előadóhoz, utóbbi pedig a dékánusok jelentéseit összefoglalva, a kerületi tanügyi előadóhoz juttassák. Ez indítványomat azzal bátorkodom indokolni, hogy 483 tanító jelentését egy hónap alatt fölülvizsgálni és földolgozni oly munka, melyet a kerületi tanügyi referens elvégezni képtelen. Végül van szerencsém az idegen iskolákba járó ág. hitv. evang. vallású tankötelesek hitoktatásáról szóló táblázatot bemutatni, mely szerint 529 intézetben heti 1251 órában 30,716 tanulót oktatott 102 lelkész, 10 tanár, 180 tanító és 12 tanítónő. Milyen eredménnyel? megállapítani nem lehetett, mert úgy erre, mint a magyar nyelv tanítására vonatkozólag semmi adatom nincsen. Hitoktatás czéljára az állam 31,190 K, az egyház 30,611, a közalap 2566 K, a községek 22,083 s egyesek és társulatok 3365 K, összesen 89,815 koronát áldoztak. Ez összegből heti órára átlag évi 71-79 korona e3ik. Ez átlagot csak Budapest (147-32 K) és Zólyom (114 K) múlja felül. Legkisebb a tiszteletdíj Túróczban (37 K), a Bánságban (36 K), Bácsban (35 K) és Békésben (30 K). Mennyi eshetik ebből egy órára?! Egy korona