Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1908–1912

1908. szeptember

165 Úrvacsorát vett: 500 egyén, 200 fi, 300 nő = 500 személy. 38. Kitért tőlünk: 3, áttért hozzánk: 4. Lélekszám közel 1800 lélek, 8 egyházban, 2 diasporális góczpontban és egész szétszórtan lakók. Szaporodás vagy fogyatkozás a múlt évvel szemben nem észlelhető. A kivándorlás Amerikába, Németországba és Boszniába még mindig tart. Kimennek és visszajönnek, a legkevesebb vándorol ki véglegesen. A «horvátosodás» tart továbbra is, némileg még erősebb lett, vallási es nemzeti ellenségeskedéssel igen sokszor találkozunk, az idegen vallású papok, vezéremberek és a nép részéről is. B) Egyházi h el él et, istentiszteletek rendje, vallástanítás. Az egyházi belélet nem mutatott változást, az egyházi élet a régi modorban folyt le, a nazarénusok vagy más szekták nem terjedtek tovább, a «belmisszió-irány» hivei, kevés kivétellel ragaszkodnak egyházunkhoz, e régi rendhez, separatistikus hajiam nem mutatkozott, de a jótékonyság és egyházszeretet különös példái sem voltak észlelhetők. Az istentisztelet rendje csak Szlatinára és Adolfsdorfra volt meghatározva, Szlatinán minden hónapnak első vasárnapján d. e. és d. u. volt istentisztelet, s minden héten szerdán este német s utána magyar nyelvű esti istentisztelet. Adolfsdorfon minden hónap 3-ik vasárnapján d. e. és d. u. Az első nagy ünnepnapon Szlatinán, a második ünnepnapon pedig Selistén volt istentisztelet Úrvacsorával egybekötve, Szlatinán d. u. magyar nyelvű is. A 2-ik és 4-ik (5-ik) vasárnap mindig más-más íiliában lett megtartva, minden filiában legalább 4—5-szÖr évente. A vallást Szlatinán és Adolfsdorfon, éppúgy a konfirmációt is, a lelkész maga tanította, egy fél év óta a nasici m. kir. államvasúti iskolában is, mindenütt heti 2—3 órában. Selistén és Darkováczon a tanítók tanítják a vallást, a többi helyeken a szülők, de néha maga a lelkész is, istentisztelet után. Pasztorizáczióra, vallástanításra több gond volna fordítandó, a mit azonban eg}

7részt az idő, másrészt az anyagi erők hiánya lehetetlenné tesz. C) A misszió anyagi viszonyai, segélyezések. A szlatinai missziók, úgy a központ maga, mint a filiák is, csak külső segélylyel állhatnak fenn, illetve fejlődhetnek, lelkészfizetésre, építkezésre, berendezésre, adósságtörlesztésre kértek és kaptak is segélyt, kénytelenek tovább is kérni. Szlatinának a Schaumburg-Lippei herczeg hivatalnokai és bérlői teremtettek ugyan egy kis alapot, de ezen kis alap, mivel a jövedelmünk évrőlévre fogy, épen a herczegi hivatalnokok és bérlők elhalálozása folytán, mindig kisebb lesz, mert ebből kell évi deficzitünket törleszteni. A többi filiák is bírnak kis 300—600 koronás alapokkal, melyeknek kamatjai évi szükségletek fedezésére szolgálnak.