Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1908–1912

1908. szeptember

152 . van hely, azután jönnek és férnek el a más vallású idesereglők. Lehetetlen e helyütt meg nem emlékezni az ottani bérlő: t. Csamperlik Ignátz úrról, ki az imatermet már több ízben tataroztatta, fogatát ismételten rendelkezésre bocsátotta. Meleg köszönet a nem keresztény felebarátnak nemeslelkú készségéért! A derék tanító: Haymann J. dicséretre méltó buzgalmat fejt ki, úgy a hívek szolgálatában, mint a gyermekek vallásos nevelése körül. Ének és imára gyakran hivogat a kis harang s a megengedett egyházi funkcziókat többé nem a román lelkész, hanem maga a tanító úr végzi. Egy harmónium beszerzésére folyamatban van a gyűjtés és kilátás, sőt Ígéret is van, hogy az állam és község új iskolát, új tanítói lakot építtet, mert a mostaniba belépni is valósággal életveszedelem ! Találtam 17 férfit, 23 nőt, 18 fiút, 19 leányt, összesen 77 evang. lelket. Tanköteles gyermekünk volt 4 fiú, 3 leány. A szomszéd gizellafalvai hívek szintén átjönnek egyegy istentiszteletre. Számuk nem szaporodott. 3. Csukás (Ebendorf). Az egykor virágzott anyaegyház (1836—1848-ig) s később filia, lassanként kihalóban van. A hívek jelenlegi száma alig 49 lélek. A fiatalság elszéled, más helyütt telepszik meg. Az ott élő — többnyire — öregek, hitökben nem háborgattatnak, azt megtartják híven s ennek bizonyságául nagyobb ünnepekkor átjönnek a központba s eljönnek az ott tartatni szokott istentiszteletre és Úrvacsorára. A szomszéd Szilváshelytelep, vegyes nemzetiségű és vallású lévén, híveink nem igen keresik itt az új otthont, miért is, csak ideiglenesen letelepedő egy-két evang. családot számlál. Annál elevenebb a kép, melyet a román község kicsiny evang. telepe nyújt — Zsénán. Mintegy 19 km. távolságban a központtól tart itt fenn 24 evang. vallású lelket, mindmegannyi becsülettel megfelelő, ritka szorgalmú és hűségű munkást t. Barna Mihály bérlő úr, kinek neve már nem ismeretlen, s kinek jó lelkületű segítő ténye, híveink lelki életéről is — katholikus létére — apailag gondoskodó eljárása valóban kiérdemli az őt környező szeretetet s itt, — az elismerő köszönetet! Mily kedves karácsonyt szerez a cselédségnek, midőn ezt egybehíva, ének és ima után megvendégeli ! Itt végzem évente a házi istentiszteletet is, Úrvacsoraosztással. — A misszió központja: Lúgos anyaegyház. «Hála Istennek»! önkéntelen sóhajával üdvözlöm ezt e perczben is, elgondolva, hogy az új iskolaépítés során támadt sokszerű félreértés, áldatlan békétlenség vihara lezajlott, s az áldott békesség lelke honolván, ennek jegyében készülünk egyértelemmel a város központjában háztelekhez jutni s egykor-akkor templomot emelni! Egyelőre a jó szándék megvan, a többi Istennél. De hálával telt kebellel a Gondviselés iránt emlékszem meg azon közörömünkről is, hogy szeretve tisztelt egyh. felügyelőnket: őméltósága viszáki Patyánszky Elek érd. főispán, kir. tanácsos urat egyházfelügyelői, mindenha oly méltósággal viselt ezen állásának 40 évi fordulatán összegyházunk szine előtt is melegen üdvözölhetni, éltetni szerencsém van! Tán mondanom is felesleges, hogy díszközgyűlésünk lelkes örömmel ismét őt kérte fel e tisztség betöltésére. Ámde nincs öröm — bánat nélkül.