Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1908–1912
1912. szeptember
169 96. A missziói bizottság a püspöktől nyert értesülés alap- 96 ján jelenti, hogy az eddigi 10.000 korona missziói segélyen fölül, az adóalapi segély tartalékalapjából újabb 2000 kor. áll a kerület rendelkezésére, a melyre nézve javasolja, hogy ez újabb segély évről évre nagyobb összegekben osztassék szét a leginkább segélyre szorult missziói egyházak között. A közgyűlés a jelentést örömmel véve tudomásul, a bizottság javaslatát elfogadja és felhívja az egyházmegyék elnökségeit, hogy dolgozzanak ki miszsziói munkatervet, a missziók miként leendő gondozása és segélyezésére nézve s azt az egyházmegyei közgyűlések határozatával lerjeszszék fel a kerületi közgyűléshez, egyöntetű eljárás létesítése czéljából. 97. A belmisszióról szóló jelentéssel kapcsolatosan püspök bejelenti, hogy a clevelandi evang. lelkésztől levelet kapott, melyben az Amerikába szakadt evangélikusok gyülekezeteiről tájékoztatást nyújt és egyúttal erkölcsi támogatást kér. Raffay Sándor vázolja az amerikai evangélikusok viszonyait, kívánatosnak tartja, hogy az ottani gyülekezetek külön magyar egyházmegyébe tömöríttessenek. valamehok kerület kötelékébe becsatoltassanak s lelkészeik a hazai egyetemes egyház lelkészeivel egyenlő jogok részeseivé tétessenek. A közgyűlés a jelentéseket tudomásul véve kimondja, hogy az amerikai evang. egyházak szervezésének ügyét felkarolja s megbízza Raffay Sándort, hogy ez ügyben az amerikai testvérekkel érintkezésbe lépve, a szervezés munkáját indítsa meg és az ügyről a legközelebbi közgyűlésnek tegyen javaslatol. 98. A mult évi jegyzőkönyv 125. pontjában nyert felhíváshoz képest a horvát-szlavon főesperes felterjesztette a dubanovczi leányegyház közgyűlésének határozatát, melylyel kimondta, hogy a levitahitoktatót magára erőszakolni nem engedi, mert az egyházhívei az eddiginél nagyobb terhet viselni nem képesek. Felterjesztést intéztek azonban a horvát kormányhoz, a melyben egy evang. tótnyelvű iskola felállítását kérik, mely kérelmük teljesülésével a tankötelesek hitoktatásának kérdése is megoldást nyer. A missziói bizottság javaslata alapján a közgyűlés kimondja, hogy a dubanovczi leányegyház tanköteles gyermekeinek hitoktatási ügyét a horvát kormány válaszának leérkeztéig függőben tartja, utasítja azonban a szurcsini missziói lelkészét, hogy minden egyes alkalommal, a mikor a dubanovczi leányegyházban istentiszteletet tart, a tanköteles gyermekeket vallástanításban részesítse.