Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1908–1912

1912. szeptember

163 Fericanci, ha az új földekre evangélikusok is leteleped- 95 nek, idővel szép kis filiális egyházzá lesz, ez idő szerint csak tengődik. Orahovica, Vocini-vöigy és Verőcze-Váska csak egy állapotban vannak, előre nem mennek egyik helyen sem. Úacinczin egy új „tót nazarénus Zion"-á fejlődik ki, az ottani 15 evang." tót család már nem akar papi látogatást nazarénus lesz a legnagyobb része, ha a hatóságok így engedik őket tovább is önhatalmúlag függetlenül működni. A slatinai missziói egyházat, minden filiájával együtt a Mélt. és Főtiszt, kerületi "közgyűlés kegyes jóakaratába és pártfogásába ajánlva, kegves jóindulatukat kérve, vagyok Slatina, 1912 május "28-án. Justh Géza, lelkész. C) A szurcsini misszió. Szurcsin anvaegvházról s a hozzátartozó kilencz leánvV/ öv ^ gyülekezetről az alábbiakban terjesztem be évi jelentésemet: 1. Szurcsin maga 860 lelket számlál (2500 a másvallású); van saját tornyos temploma két haranggal és orgonával, saját paplakja, mely 6 év előtt 10,000 K költséggel lett renoválva. Azonkívül külön temetője (melynek 1U része a ref. híveket illeti) és 16 hold szántóföldje. Évente 17 istentiszteletet a lelkész végez, a többit pedig Fakundiny Mihály ig.-tanító, ki egyúttal kántor, levita és saját iskolájában hitoktató. Mindezért az egyház évi 360 K-val honorálja, míg a lelkész fizetéséhez évi 340 K-val járul. A másik, ugyancsak német közs. iskolában a hitoktatásért nem fizet a lelkésznek. 2. Bezsania 540 lelket számláló leányegyháznak van nagy imaháza harmoniummal, fából készült haranglába két haranggal. A különálló német tannyelvű községi iskola evang. tanítója végzi a hitoktatást, úgyszintén a kántori és levitái teendőket. A lelkész székhelyétől, Szurcsintól 97-2 km-nyire fekszik, van évente 15 istentisztelete, a lelkész fizetéséhez 310 K-val járul, míg a hitoktatást 40, mond negyven koronával honorálja. Külön adókivetéssel 10 éven át 20,000 K-t hozott össze templomépítési czélra, mely összegben bennfoglaltatik a parczellázott beltelek ára is. Ezen kert eladása következtében az egyház ugyan jövedelmező forrást veszített, ám az építés megkezdését jóval elősegítette, úgy hogy most már csak az országos kormány ígért szubvenczióját kell bevárni, mely kb. 3500 K-t tesz ki. Némi segélyt kegyes adományokban is remél, különösen a Gusztáv-Adolf egylettől. íi*