Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1908–1912

1912. szeptember

145 likusok is jönnek számosan. Szintúgy az Úr szent vacsorája 95. is dicséretes látogatottsággal tartatott meg. Törökkanizsán két temetést végeztem; mindegyiken rendkívül sok ember áhítattal hallgatta a halotti beszédet. Keresztelést ott egyet végeztem. A törökkanizsai Tallián-féle Nagymajorban (Törökkanizsától 3/4 órányira kocsin) lakó hívek közül egy család magyar anyanyelvű; s vasmegyei Rohoncz-községből való. Ezen család Törökkanizsára jön istentiszteletre ésÚrvacsorához. A többi család tót anyanyelvű és ezek Tiszaszentmiklósra szoktak jönni ünnepnapokon és az Úrvacsora kiosztása alkalmával. A többi szórványhelyekből is ellátogat hozzánk olykorolykor egynéhány hívünk. ^ Már most Tiszaszentmiklósról, a missziói kör központjáról szólok bővebben. Az istentiszteletek látogatása tekintetében a hívek buzgók. A tótajkú hívek imaháza kicsinynek bizonyult: nem képes többé befogadni a beözönlő, ünnepelni kívánó közönséget, azért a hívek templomépítési alap létesítésén fáradoznak; e czélra eddig kétezerszáz koronát rakosgattak össze, pedig nagyon kevés köztük a jómódú. Azonkívül minden katasztrális hold után 40 fillérrel adóztatták meg magukat a templomépítési alap javára: országos könyöradománygyűjtés engedélyezését is kérelmezik; nyáron, majd ha az Isten jó búzatermést ad és szalma bőven lesz, több ezer tégla égetését vették tervbe s nekünk is forró imánk az, mint nagytiszteletű Nvácsik Endre lelkésztársamé: „Vajha 1917-ben új templomunkban már imádhatnék a mi Urunkat". Az Úr asztalához mind a németajkú, mind a tótajkú hívek szorgalmasan és áhítatosan járulnak. Egyáltalában nem fordult elő egyházi cselekvényeink mellőzése, megvetése. A hívek áldozatkészsége dicséretes: oltári és csillárgyertyákat, Úrvacsorai bort nem kellett vennünk; a hívek adományozták. Buják Emil úr, másodfelügyelőnk, 300 drb legjobbminőségű égetett téglát adományozott a németajkú hívek imaházához tartozó udvaron készítendő járdához. Schafschnitz Veronika saját kézimunkája művét, oltárterítőt, Gazsó János oltárlépcsőszőnyeget, Sturcz Jánosné oltárzsámolytakarót ajándékoztak; az első a németajkú hívek imaházának, a két utóbbi a tótajkúak imaházának. A németajkú hívek a tanítói lakás kerítését saját maguk által ajándékozott és szállított anyaggal sajátkezüleg kijavították, az iskola és imaterem fűtéséhez a kőszén alá gyújtónak szükséges fát is ajándékozták Klemm Antal gondnok, Kreuter Jakab presbiter és mások. A két imaház és két iskola fűtőanyagát híveink ingyen fuvarozták be, egyáltalában minden fuvart ingyen végeznek nevezett épületek fenntartásánál és lelkészöknek, meg tanítóiknak is. A tótajkú hívek az egyház földbirtokának szikes részére termőföldet hordtak. 10