Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1908–1912

1912. szeptember

139 változtatott ágost. hitv. evang. egyházközség névre s ugyancsak ily hozzájárulás és jóváhagyása nélkül lett az orsovai egyesült protestáns fiókegyházközség telekkönyvi tulajdonát képező és az egyesült protestáns fiókegyházközség által szerzett ingatlanokra a tulajdonjog részben az orsovai evangélikus egyházközség, majd egészben az orsovai ágost. hitv. evang. egyházközség javára átírva. Kérik tehát, hogy mindkét egyházi főhatóság elé az egyesültség jogi állapotának elismerése és az ingatlanokra vonatkozó tulajdonjognak az egyesült protestáns egyházközség javára, illetve nevére bekebelezése iránti javaslat terjesztessék. A bánsági ágost. hitv. evang. egyházmegye megbizottjai pedig kijelentik, hogy a volt orsovai egyesült protestáns fiókegyházközség önként csatlakozott az esperességhez s ezt az ágost. hitv. evang. egyházi felsőbb hatóságok is jóváhagyták, miért is a tényleges állapot megváltoztatásához nem járulnak. Megjegyzik, hogy az egyesültségi viszonyt csakis az ágost. hitv. evang. missziói lelkészi állás szervezéseig ismerik el fennállottnak. Ezen szervezéssel azonban az egyesültségi viszony és az egyesült protestáns egyházközség jogilag megszűnt. Hajlandók azonban a volt egyesült protestáns egyházközség vagyonából a református eredetű vagyonrész arányáig a református egyház tulajdonjogát elismerni. Ezen stádiumban áll jelenleg missziói központunk volt egyesültségi ügye, mely oly hosszú ideig nem szolgáltatott okot a fennakadásra, úgy hogy jó békességben és szép egyetértésben együtt élhettünk a reformátusokkal; és most 27 év után, sőt közel 30 évi nemtörődömség után egyszerre a református egyházi főhatóság jogot formál egyházközségünkhöz és ezzel megzavarja a belső békességet és jó viszonyt. A következő tárgyalásoktól függ most, hogy minő kimenetele lesz ez ügynek. De bízunk a jóságos Istenben, hogy a békeség szellemével tölti be mind a két félt és megsegít, hogy ez ügy mindkét fél megelégedésére legyen rendezhető. A missziói központ belélete a mult évben is testvéries, ragaszkodó volt, menten minden visszavonástól és békétlenségtől, úgy hogy e tekintetben megelégedéssel tekinthetünk vissza a letűnt évre és hálát adunk a kegyelem Istenének, hogy oltalmát, kegyelmét nem vonta meg főiünk. — De anyagi tekintetben még nehéz sóhajok hangzanak el ajkainkon. — Igaz. hogy e tekintetben is öröm- és hálaéneket zenghetünk a jóságos Istennek, ki tavaly is több segélyt juttatott missziói központunknak, összesen 818 kor. 19 íill., úgy hogy lehetővé vált, hogy a műit év háztartását némi felesleggel zárhattuk le. A lelkészlak kibővítési építkezésből származott adósság törlesztésére 1611 kor. 75 fúl. fordíthatott, melv czélra a hívek nagyrésze önkéntes járulékokkal 897 koronát áldoztak. — Tör-