Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1908–1912

1912. szeptember

131 elég nagy, már elviselhetetlennek mondható egyházi adó van 95. kiróva — fenti százalékunk méltánytalan szabályozás folytán nem üti meg, az állami adó segélyezésre alapul vett 60 százalékot. Pedig elég világosan áll felső egyházhatóságunk szemei előtt is a szabadkai intelligens egyház igazán szorult anyagi helyzete. Bizonyítja ezt 1912. évi egyházi költségvetésünk szerint összeállított évi bevételünk főösszege, mely kitesz összesen 2918 kor. 97 fillért, kiadásunk főösszege 7091 kor. 64 fillér, tehát megélhetési évi hiányunk 4172 kor. 67 fillér. Bizony ez nagy hiány. Csak az a lelkész ismeri az ebből származó gondterhes lelkiállapotot, a kinek egyháza hasonló nyomorgó anyagi viszonyok között tesped. Hol vagy, adóalapi tartalék? hol missziói alap, államsegély, közalap? Hiszen mi egv 25 éves történelmi múlttal biró s nagy munkát végzett misszió vagyunk, mely misszióból alakult meg először nagy részben az óbecsei, majd később a zombori misszió egészben. Ezek a mi bácsi anyamissziónkból váltak ki s lettek önállókká. Épp úgy szorulnak ezek is segélyre, mint mi, ha tőlük áldásos missziói munkát akarunk várni, mert minél nagyobb az anyagi segély, annál tágabb s eredményesebb a misszionáriusok munkája is; a diaspóra pedig óriási tágas munkatér s az ezekben szétszórtan élő hívekre kell vonatkoztatnunk Jézus Urunk azon szavait: „elszéledtek, mint a pásztor nélkül való juhok; az aratásra való gabona sok, de az arató kevés". Szabadkán a misszió központjában minden sátoros ünnepen és vasárnapokon tartattak meg a rendes istentiszteletek azoknak kivételével, melyek az egyes szórványok részére tartattak fenn s a melyek alkalmával az ottani híveknek az úrszentvacsora is kiosztatott. Az istentiszteletek látogatása kielégítő volt. Fájdalommal kell itt felemlítenem, hogy az oly széleskörű jótéteményt gyakorló gyámintézetünktől ez évben semmi segélyben nem részesültünk, a mi bizonyosan tévedésből származott. Daczára a magunk súlyos anyagi helyzetének, mégis mi is gvakoroltunk kifelé jótékonvságot és kiosztottunk 72 kor. 18 fillért. Evang. helyi nőegylétünk is közreműködött a jótékonyság e terén. 5 gyermeket felruházott és szegény híveket pénzsegélvben is részesített. O a Szabadkán, 1912 június hó 19-én. Korossy Emil, ev. missz. lelkész. 14*