Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1901–1907

1905. oktober, egyházkerületi

136 19. összesen 1332 lélek. A többi szórványok közül egyiknek lélekszáma sem éri el a 20-at. Ilven kis szórvány van 90, összesen 444 lélekkel. A gondozásra vonatkozólag előre semmiféle szabályokat sem lehet felállítani. A szórványok gondozásának kérdése nemcsak kerületünkben, de másutt is nagyon gyermekkorát éli. Az utasítások esetleg csak akadályok lennének, melyekbe a missiói lelkész, új és új helyzetekbe jőve, beléjük ütközne. Ide egy vallásos és erősen felekezeti érzésű fiatal ember kell, ki telve szent lelkesedéssel s tapintatossággal az apostolok és felekezeti egyházak alapítóinak munkáját végezné. Ha van ilyen ember, meg kell benne bízni, ha nincs, akkor úgy is hiába állítnak fel szabályokat. Jelentéseiből mindent megtudnánk s a bánsági főesperes utána is nézhetne munkájának s a jelentés kapcsán lehetne azután a missiói lelkésznek akár egyes utasításokat is adni, ha pedig talán nem végezné jól kötelességét, a kerületnek mindég jogában áll tőle a segélyt megvonni. A torontáli missiói lelkésznek munkája sokkalta nehezebb lenne, mint a rendes anyaegyházközségi lelkészeké s azért azt minden eszközzel elő kellene segíteni. A Luther-társaságnak leszállított árú kiadványokkal, a brit és külföldi bibliaterjesztő társulatnak pedig ingyenes kiadványokkal, bibliákkal. A torontáli missió költségei. Ha a javaslat vezetése mellett a mellékelt térképet figyelmesen átnézzük, úgy látni fogjuk, hogy itt 2—4 száz kor. segélylyel kezdeni sem lehet. Kicsiny segélyek ellenértékeid kicsiny munkát lehet csak követelni. Az útiköltségek megtérítése mellett, a missiói lelkész javadalmazására is kell gondolni. Családjától elszakítva kell élnie, elhagyott falvakban vigécz módjára barangolni s a legveszedelmesebb időjáráskor (mert hisz, a mezei munkára való tekintettel, őszszel, télen és kora tavaszszal kell járnia) viczinálisokon és szekereken kell egészségét koczkáztatni. Egy rendes lelkészi fizetésre, 1600 koronára van szükség. Sőt arra is kellene gondolni, hogy ezt a — különben elég kis — javadalmazást a kerület majd emelje, hogy a torontáli missió lelkészei ne nagyon váltakozzanak; 1—2 évi tapasztalatra s a viszonyoknak tüzetes ismeretére van szüksége a missiói lelkésznek, hogy a reá bízott területet szakszerűen kezelhesse. A szükséges javadalmazás felét, tehát 800 koronát, talán kongrua czímén eszközölhetné ki az egyházkerület, mert a törökbecsei lelkész fizetése 1600 korona és semmi több, a másik felét pedig a gyámintézetektől és külföldről. Székács József és az 1862-iki kerületi gyűlés úgy fogja fel, hogy a szórványok anyagi támogatása és rendszeresítése az