Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1901–1907
1905. oktober, egyházkerületi
120 19. lásakor a vasgyár tulajdonosa addig engedett át az egyháznak használatra, míg ez azon helyzetbe jut, hogy paplakot a sajátjából építhessen. A társulattal való szerződés azonban az 1912. évben lejár és egyáltalában nincsen kilátás, hogy a társulat ezen időn túl is átengedné e lakást. Gondoskodnia kell tehát az egyházközségnek, hogy saját lelkészlakása legven, mihez már hozzá is látott és a folyó évtől kezdve gyűjti az erre való költséget, úgy, hogy az egyházmegyei elnökség engedelmével a lelkészi fizetésnek egy harmadrészét — addig, míg saját lelkésze nincs — minden évben paplaképítésre félreteszi. Ez összeg évente 533 kor. 33 fill. Persze, több év kell, míg ilyenformán annyi összegyűl, hogy egy megfelelő paplakot építeni lehessen. De Isten segedelmével talán ezen czélját is eléri. A nándorhegyi egyház beléletéről csak jót jelenthetek. x\ kevésszámú hívek hitbuzgók, áldozatkészek, egyházunkhoz szeretettel ragaszkodnak, az istentiszteleteket szorgalmasan látogatják, az egyházi funktiókat minden alkalommal igénybe veszik. Istentisztelet rendesen minden vasár- és ünnepnapon tartatik, részint a lelkész által, ki évente 6—8-szor oda ellátogat s istentiszteleten kívül az összes lelkészi funktiókat végzi, részint a levita-tanító által, ki dicséretesen végzi kötelességét, szabadon szónokol és a neki megengedett funktiókat végzi. Lélekszám Nándorhegyen 72, a szórványban 33. Született és megkereszteltetett 1 fiú és 2 leány. Eskettetett 2 vegyes pár. Meghalt 1 fi és 1 nő. Konfirmáltatott 3 fiú és 1 leány. Úrvacsorával élt 48 egyén. Át- vagy kitérés nem volt. Orsova missiói központot illetőleg, hála a jóságos Istennek, semmi kedvezőtlent nem jelenthetek. Az elmúlt év is kitartó, áldásos munkásságban telt el, hitbuzgóság, áldozatkészség és békeség honolt körünkben. Minden tényező megtette kötelességét, a tisztviselők az egyház vezetésében, a hívek kötelezettségük teljesítésében. Egymás iránti tisztelet és bizalom, egymáshoz való ragaszkodás és szeretet észlelhető híveinkben. A templombajárás kielégítő, az istentiszteletek rendesen jól voltak látogatva. Az egyházi funktiókat a hívek rendesen igénybe veszik, nem mellőzik az egyházat. A vallásoktatásra nagy gondot fordítottam, az órákat rendesen megtartottam s bár a tanulóanyag nem volt valami kiváló, aránylag véve elég jó eredményt érhettem el. A sektáskodás missiói körünkben a hívek között még nem vert gyökeret, valamint a felekezetnélküliségtől is mindeddig megkímélve maradtunk. A beléletet illetőleg tehát örömmel tekinthetünk vissza a letűnt évre és hálát adunk a kegyelem Istenének, hogy oltalmát, kegyelmét a mult évben sem vonta meg tőlünk. De anyagi tekintetben még nehéz sóhajok hangzanak el ajkain-