Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1901–1907

1905. oktober, egyházkerületi

13 telt egyházmegyei felügyelő urakkal együtt képezik kerületünk 6. törzstiszti karát, mint az egyházmegyék vezérei és kormányzói; ők nehezíthetik, vagy könnyebbíthetik meg az én munkámat és ténvkedésemet; és én lelkem mélyében meg vagyok győ­ződve, hogy az utóbbira fognak nekem kézségesen segédkezet nyújtani. Ők és velők együtt az egyes egyházközségek lel­készei és felügyelői, valamennyien kedves testvéreim az Úrban. Mi mindnyájunk legmagasztosabb teendője a vallásos hit­élet ápolása, az enyém azonkívül még ezen hitápolásnak az ellenőrzése és az egyházi tan tisztasága és hamisítatlansága feletti felügyelet. Egyházunk hitének és életének zsinórmértéke a szentírás, kizárólag és egyedül a szentírás, az ágostai hitvallás értelmében. Ennek hű követésére szent esküvel kötelezi magát minden lelkész, tanár, tanító, püspök. Ez ama zászló, a mely alatt hűségesen kell élnünk, működnünk, harczolnunk és szen­vednünk. melyet elárulnunk, vagy könnyelműen és hűtlenül elhagynunk nem szabad. E zászló, a mint egyrészt lelkesít, buzdít és megszilárdít a hitben és az Isten előtt tetszetős élet­ben; úgy másrészt győzedelemre vezet mindazok elleni harcz­ban, a kik tévelyegnek, a kik ugyan nem vetik meg a szent­írást, hanem betűje szerint magyarázzák, a mely öl, nem a lélek szerint, a mely éltet. Feladatunk nemcsak nekünk, a lelkészeknek, de feladatuk a világiaknak is, mert mi egyetemes papság vagyunk, feladatunk mindnyájunknak ilyen vallásos hitéletét ápolni az egyházban, az iskolában, a családban és a társadalomban. A mi egyházkerületünk legközelebb gondoskodott egy ide­vágó, a lelkek gondozására útmutatást nyújtó, egyik ideálisan gondolkodó lelkésztársunk tollából eredő s a kerületi köz­gyűlés által köztetszéssel fogadott műnek kiadásáról, a melyet a mint már közkézen is forog, használjuk fel gyakorlati taná­csait, kövessük, élesztvén a hitet, szilárdítván a jó erkölcsöt, eloszlatván egyházunk köreiben olyannyira erőt vett közönyt s megvédvén mindazt, a mi megvédhető. De ezen cura pasto­ralist necsak a pap, de az egyház minden öntudatos világi tagja is gyakorolja, mert ha valahol jó példával lehet hatni a nép rétegeire, úgy leginkább az egyházi téren lehetséges elérni azt. Egy ilyen, a lelkészi és világi elem összhangzatos, czéltudatos működésére buzdítani, lelkesíteni a társakat és a híveket szent kötelességemnek fogom ismerni s meg vagyok győződve, hogy a minden áldások kegyelmes Istene, egyhá­zunk hajóját úgy kedvező szelek által előbbre vinni, mint a szélvész és vihar által felkorbácsolt habok tátongó örvényéből kiszabadítani megsegít. Alsóbbfokú iskoláinkban engedjük a kicsinyeket a Krisz­tushoz menni és ne tiltsuk el őket Ő tőle; középfokú tano-

Next

/
Thumbnails
Contents