Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1901–1907

1904. szeptember

213 keretében a m. k. miniszter úr felügyeleti jogát legczél-57— 58. szerűbben úgy vélik hatályossá tehetni, ha a miniszter úr oly netalán tudomására jutó eseteket, melyekben az iskolafentartó hatóságoknak közvetlenül felettes hatóságai kellő felügyeletet nem látszanak gyakorolni az iskola vagyonának biztos elhelyezésére és rendeltetési czéljára fordítására: a püspök tudomására hozza; a ki ily esetekben az egyházi törvényeinknek és szabályrendeleteinknek megfelelő eljárást épp úgy meg fogja indítani, mint oly esetekben, melyek felügyeleti joga gyakorlása után jönnek tudomására. Végül felkéri a kerületi közgyűlés az egyetemes közgyűlést arra is, hogy ama kérdést, miképpen kezelendők az egyházaknak, esperességeknek, kerületeknek és az egyetemnek iskolai czélra rendelt vagyonaik oly időközökben, midőn rendeltetésük czéljaira fel nem használhatók ? egyetemes szabályrendelettel rendezni ; ama kérdést pedig: fordíthatók-e, mily körülmények között és mily feltételek alatt iskolai czélokra rendelt egyházi vagyonok más czélra? a legközelebbi zsinat által megoldandó kérdések közé felvenni szíveskedjék. 58. Tárgyaltatnak az arad-békési, bácsi, békési, csanád-csongrádi, pestmegyei és zólyomi egyházmegyék felterjesztései, melyekben, az 1848. évi XX. t.-cz. végrehajtása kérdésével kapcsolatban, többrendbeli kérést terjesztenek elő, hogy a kerületi gyűlés azoknak megvalósítását az egyetemes gyűlés révén szorgalmazza. Az iskolabizottság ezen kérelmeket összefoglalva, a következő javaslatot terjeszti be: Tekintettel arra, hogy a protestáns egyháznak közös bizottsága által a kormány elé terjesztetett „Véleményében" a lelkészek törzsfizetésének minimuma 1600 koronában van meghagyva, a mi az osztó igazsággal merőben ellenkezik, miután a lelkészekkel hasonminősítésű állami, vasúti, megyei tisztviselők és hivatalnokok fizetése sokkal nagyobb, de sőt egyenlő kategóriába soroztattak sok oly tisztviselővel, a kik nemhogy akadémiai, de még teljes középiskolai képesítéssel sem bírnak; tekintettel arra, hogy az egyházpolitikai törvények következtében a lelkészek stoláris jövedelme sok helyen felére szállott le, az anyakönyvi jövedelmek pedig maholnap teljesen elenyésznek, a mely jövedelemcsökkenés egyik főoka annak, hogy a theológiai pályára oly kevesen mennek s ma már teljesen elaggott lelkészek sem kaphatnak káplánt;