Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1901–1907

1904. szeptember

151 németországi prédikátor alkalmazva. A mint azután a horvátslavon esperesség megalakult és Eszék fdiával együtt a bányai püspöki hivatal hatáskörébe utaltatott, e német prédikátorok működése az egyházi alkotmány értelmében a minimumra korlátoztatott. Az idén pedig, hogy Slatina missiói központtá lett és lelkészi hivatalt kapott, meg volt adva a helyes kiindulási pont arra nézve, hogy Észak-Slavonország a bányai püspöki hivatal fenhatósága alatt, szervezett, egészséges fejlődésnek induljon. A slatinai missióhoz tartozik immáron a volt eszéki nagy egyháznak mintegy kétharmad része, körülbelül 1600 lélek. Az eszéki lelkész működése Slatina különválása után úgyszólván kizárólag az eszéki városi egyházra szoritkozik. Az összes filiák (Beliscét kivéve) és a nagy diaspora Slatinához tartoznak. Slatina maga Verőczével együtt a missió magvát képezi. Itt laknak ugyanis a schaumburg-lippei herczeg uradalmának tisztviselői és bérlői, többnyire németországi buzgó, intelligens hívek. Ezek önkéntes megadóztatás útján tetemes összeggel (20—200 kor.) járulnak az egyház fentartásához. A schaumburg-lippei herczeg maga pedig volt az, a ki 1896-ban a slatinai csinos templom és paplak felépítésére az összes építőanyagot ajándékozta és a költségek fedezésére 12,000 koronás kölcsönt adott az egyháznak 4°/o-os kamatra. Az intelligens híveken kívül a missió népe többnyire igen szegény bevándorlott napszámos és zsellér, kik 3—4 koronányi évi járulékukat is csak nagvnehezen fizethetik. A legnagyobb filiánk Seliste, mintegy 400 lélekkel. Van imaháza és felekezeti tanítója, a ki levitái szolgálatokat is végezhet. A missióhoz tartozik továbbá Adolfsdorf (23 család) imaházzal, Kuőanci-Golnici (kb. 30 család), Darkovac Ljeskovicánál (25 család) és Grabic (25 család). Ennek hívei ez idén szintén egy imaház építését kezdték meg. A schaumburg-lippei uradalom e czélra 250 koronát adott, a dresdai Gustav Adolfegylet. pedig 150 márkát. E czélra könyöradományok gyűjtése is lesz szükséges. A személyi változásra már fentebb rámutattunk. Urban János, németországi prédikátor, ki az eszéki lelkész rendelkezése szerint Slatinán 3 éven át volt levita, állásáról lemondott, mert a magyarországi evang. egyházi alkotmány által megkivánt képzettséget nem tudta felmutatni, illetve megszerezni. Az újonnan alakult missiói központba pedig mélt. püspök úr augusztus 15-én Jahn Jakab, újvidéki segédlelkészt nevezte ki adminisztrátornak, kit azután a slatinai egyház a november