Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1901–1907

1904. szeptember

41 hanem egy derék jó szónokot s papot, a kinek fentartásához 4. 200 koronával hozzájárulhatnának. Paplakot nem adhatnak, mert nincs. Legjobban szeretnék, ha leányegyháznak csatoltatnék Új- vagy O-Verbászhoz s hetenként istentisztelet tartatnék. A mennyiben szeghegyi híveink a szenttamási határon 4000 kat. hold földet bírnak s kiskéri híveink vagy 1500 holdat s amazok fizetnek vagy 20,000 kor.-t egyenes állami adó fejében, emezek vagy 7000 kor.-t, csak úgy lehetne czélt érni, ha ezek 5%-kal megadóztatnának, a mi évente 1350 kor.-t hozna az egyháznak. Ebből adhatnánk a missiói lelkésznek 800 kor. s 1000 kor.-t a kongruából. Az egyházmegye pedig felvenne amortizáczióra egy 6000 kor. kölcsönt, a mely törlesztetnék a künlakóktól befolyt adóból s e kölcsönből venne az iskola közvetlen közelségében egy háztelket 1200 kor. értékben s a többiből építene e telken egy paplakot s alkalmazna egy missiói lelkészt. Egyszersmind érintkezésbe kellene lépni a reform, traktussal, hogy az. ott lévő reformátusokat is gondozná, a kik szinte valamivel hozzájárulnának s így létesülne egy 676 lélekből álló magyar-német protestáns egyház. A) A lelkészi karban következő változások történtek. Stefánik Igor volt esp. s.-lelkész s későbben miavai r. lelkész m. é. aug. 5-én Palánkán lőn megválasztva s aug. 19-én igtatta be a kulpini lelkész hivatalába. Kuczurán Mühl Sándort választották rendes lelkészszé s az alesperes m. é. jún. 28-án installálta. Hajász Lajos, kiskéri helyettes-lelkész június 22-én elhagyta állását, helyébe június 22-én Valásek János hívatott meg; ez év kezdetén Szeghegyre ment, de ez állását is elhagyta, Kiskérre Gindl Márton hivatott meg, ki jelenleg a rosztoki egyetemen végzi theologiai tanulmánvait. Lombos Alfréd m. é. okt.-ben egyházmegyei s.-lelkésznek hívatott meg Újvidékre. Bever Fülöp Marosvásárhelyre hívatott meg r. lelkész-tanítónak s május 9-én hagyta el zsablvai állását. Delinga Sámuel podluzsáni s.-lelkész hasonló minőségben Petrováczra hívatott meg. B) A felügyelői karban következő változások történtek. Dr. Gertinger Pál, a zombori egyháznak felügyelője s egyházmegyei másodfelügyelő, az egész egyházmegye őszinte osztatlan részvéte mellett, életének 43-ik évében rövid szenvedés után elhunyt m. év szept. 21-én Meránban s Zomborban temettetett szept. 28-án. A gyászszertartást végezték Wágner G. Adolf és Korossy Emil. Az egyházmegyei elnökség nyomtatott gyászjelentéssel értesítette az egész egyházmegyét ezen szomorú esetről. Dr. Gertinger Pál szive egész mélyével előmozdította a zombori zsenge egyházközségnek felvirágzását, mint egyházmegyei másodfelügyelő egész odaadással viselte e díszes hivatalt, kiváló buzgalommal s gyakran helyettesítvén az egyház-