Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1901–1907
1904. szeptember
12 4. meit s évről-évre nagyobb mérvű anyagi támogatásban részelteti egyházunkat, azt hiszem, hogy ezen tények megnyugtatólag hathatnak reánk és biztató kilátást nyújthatnak egyházunk jövőjének kedvező fejlődésére. A fentebbiek megvilágítása czéljából itt kívánom kivonatosan képét adni az egyházi életnek, a mint az az esperesi jelentések során az egyházmegyékben nyilatkozik. A vallásosság, a nyilvános istentiszteletek látogatása, a vasár- és ünnepnapok megszentelésében, mindenütt örvendetes jelenség gyanánt nyilatkozik meg. Vannak egyházközségeink, melyekben a hétköznapi istentisztelet is írásmagyarázattal, vagy csupán könyörgéssel rendesen megtartatik. Még ennél is örvendetesebb az a tény, hogy a vallásos buzgóság a szokottnál fokozottabb mérvben nyilvánul. Kívánatos, hogy ez általános jellege legyen egyházaink hitéletének. Hiszen mindinkább át kell, hogy hassa a pásztoroknak és a hivő nyájnak szivét az a tudat, hogy a mi erőnk, a mi fenmaradásunknak és fejlődésünknek feltétele és alapja az evangeliomi hitbuzgóságban és egyházunk hitelveihez való ragaszkodásban rejlik. Ébreszteni, élénkíteni kell híveink lelkében minden alkalmatos módon az evangeliomi tudatot s ha Pál apostol Timotheushoz írt Il-ik levelében azt mondja: „Hirdesd az igét mind alkalmas, mind alkalmatlan időben", úgy ezt különösen azoknak a gyülekezeteknek kellene megszívlelniük, a hol a vasárnap délutáni isteni tiszteletek s rendes hétköznapi imák nem tartatnak. Az egyházszeretet fokozatos emelkedéséről tanúskodik az egyház czéljaira történő adakozás és áldozatkészségnek örvendetes emelkedése. Az egyházlátogatást végzett egyházmegyei elnökségek jelentéséből kitűnik, hogy a templomok és egyéb egyházi épületek jó karban, kellő díszben ékeskednek. A hívek egyházi és iskolai czélokra készségesen adakoznak, sőt önkéntes adományokkal szaporítják az egyházak vagyonát. E tekintetben is épületes olvasmányul szolgálnak az egész terjedelmükben becsatolt esperesi jelentések. Legyen az Úr áldása evang. egyházunk azon lelkes és hitbuzgó tagjain, kik vallásos érzületük nyilvánításával s egyházszeretet sugallta adományaikkal fejlesztik közegyházunk hitbeli és anyagi felvirágozását. Ezeknek előrebocsátása után, áttérek most már a kerület egyházai körében tapasztalt hitélet nyilvánulásaira szorosabban, a melyekről az egyes esperes urak jelentései alapján a következőkben van szerencsém beszámolni: A templomok látogatása, a hívek áldozatkészsége, a szentségeknek igénybevétele ellen általában nem merült fel panasz. Az egyházpolitikai törvények általában a mult évben is a
