Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1901–1907
1902. szeptember
172 r hitükben megerősíteni kivánjuk. Es ha lelki erőnk lankadni kezdene, legyen az Űr a mi erőnk. Valamint a görög mondában Antäus valahányszor anyát, a földet érintette, a harczban mindig újabb erőt nyert; azonképen mi is meggyőzhetlenek leszünk, ha Krisztusban maradunk. Nélküle veszve vagyunk és legszebb szavaink is csak zengő érez és pengő czimbalom marad. Az Alföldön a duna- és tiszamenti városokban vannak emberek, a kik azt a különös keresetforrást űzik, hogy reggeltől napestig merítik a folyam vizét s viszik azt kázról-házra. Gyámintézetünk is az életforrásból merít, mely életforrás maga az Úr. A 65-ik zsoltár. 10-dik verse Luther fordításában oly szépen hangzik: „Gottes BrünnJe'in hat Wasser die Fülle". Merítsünk belőle mi is! Vigyük be a családokba házról-házra, a műveltekhez és együgyüekhez, vigyük el azokhoz is, kiknek ez botrány és bolondság, vigyük csak kitartással, sohasem lankadó ernyedetlen szorgalommal. De siessünk vele, nehogy lutheránus népünk egy része régi ellenségünk martalékává váljék. Siessünk, mint ama görög ember, ki a thermopylei fényes győzelem után ez örömhírrel futva-futott, mígnem Spártában a köztéren, evvel a szóval: „győztünk", halva rogyott össze. Úgy kell hogy siessünk és fussunk mi is, feszítsük meg minden erőnket, hirdessük családról-családra, országszerte a szórványban lakó hitsorsosainknak, az egész világnak evangeliomi hitünk győzelmét. Hogy e győzelem teljes legyen, kell, hogy bennünk lakjék a szeretet tüze is, mely egy testté és lélekké forraszt össze bennünket. „Valaki az Uré, én hozzám jöjjön!" mondja Mózes Israel fiainak. Egyesüljünk, tömörüljünk! ez gyámintézetünk sibboletje. Hisz a mai kor a tömörülés korszaka; a heterogen elemek elválnak, míg az elvrokon és hason értékű elemek összeforrnak. Bennünket is csak az összetartás tehet erősekké! f i Oh, bár hangomat változtathatnám, bár angyalok nyelvén beszélni tudnék! oda fordulnék édes hazám összes evangeliomi testvéreimhez, szívem egész mélyéből kérve őket: tartsunk össze, szövetkezzünk az Urban! Búzduljunk fel hitsorsosaink iránti szeretetben, törhetlen hűségben és fáradhatlan áldozatkészségben, úgy az ige testté válik. Midőn végre személyem iránt tanúsított szives bizalmukat megköszönöm, állásomat elfoglalom, és kérem a kegyelem és áldás örök Istenét, szentelje a mi munkálkodásunkat. A kerületi gyámintézet nevében Bachát Dániel esp. gyámintézeti elnök meleg szavakkal üdvözölvén Famler G. Adolf elnököt, javasolja, hogy ezen magvas és magas szárnyalású szép beköszöntő beszéd egész terjedelmében a jegyzőkönyvbe iktattassék, mit a közgyűlés határozattá emel.