Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1901–1907

1902. szeptember

103 r mekek ki vannak zárva. Úgyszintén Csurogon is. Goszpodincén 14. Klemmer Teofíl tanító a politikai község által alkalmazott ág. hitv. ev. tanítóhoz járnak gyermekeink, kinek ügy buzgóságát e helyen is külön ki kell emelnem. Nádalyon a gyermekek a községi szerb nyelvű iskolába járnak. Graf Nikáz, bácsmegyei tanfelügyelő úr arról is gondoskodott, hogy gyermekeink legalább heti két órában a német írást, olvasást megtanulják. Azonban 19 ev. tanköteles gyermekünk vallásoktatásáról nincsen gondoskodva és nem is gondoskodhatunk, mert erre a filiának semminemű fedezete nincs! Csurogon, nehogy a 40 tanköteles gyermek minden oktatás nélkül maradjon, Haller Frigyes személyében kisegítő tanítót alkalmaztunk. Oktatása természetesen olyan, a milyet egy tanulatlan tanítótól elvárni lehet. Nevezett tanítónak képzettsége 4, mond négy elemi osztály, és máskülönben a takácsmesterséget űzi. Jövőre azonban kérdés, hogy az egyházközség, súlyos megterheltetésénél fogva ezt a kisegítő-tanítót is még megtarthatja-e? kérdés, nem lesz-e megint olyan helyzetben, a milyenben eddig volt, t. i. hogy ev. gyermekeink iskolába egyáltalában nem járhatnak. Zsablyán január közepéig a lelkész teljesen ingyen tanította a gyermekeket az imaházban, azután pedig több okoknál fogva a lelkész az oktatást részben, április 8-án pedig teljesen beszüntette. A határőrvidéken fennálló, 1876. évi legfelsőbb rendelet szerint Zsablyán már 1886 óta, Csurogon pedig a mult év óta a politikai községnek kötelessége volna gyermekeink számára egy magyar-német fannyelvű iskola felállítása. A mi lelkészi munkálkodását illeti, úgy Csurogon hatszor, Nádalyon -ötször, Goszpodincén 12-szer, Zsablyán pedig 40-szer tartottak istentiszteletet. Zsablyán, miként a mult évben, úgy ez idén is kezdtem missiói összejöveteleket tartani a téli időszakban, de részint betegség, részint egyéb elfoglaltság miatt, kénytelen voltam azt korán beszüntetni. A cura pastoralist, a mint azt már fent említettem, csak nagyon kötve gyakoroltathatott. A mi magának a lelkésznek az egyházközség híveivel való viszonyát illeti, úgy az — egy-két, soha ki nem elégíthető egyén kivételével — a legbensőbb szeretet kapcsa. A mi a lelkésznek anyagi helyzetét illeti, úgy az éppen nem mondható kielégíthetőnek. A mi az egyházközségek anyagi helyzetét illeti, úgy Goszpodince aránylag elég jól áll. Nádaly is, ámbár égető szüksége volna az egyházunknak arra, hogy annyival segíttessék a űókegyházközség, a mennyivel gyermekeiknek némi vallásos neveltetéséről gondoskodhatnék. Legalább száz koronával! A csurogi filia kétségbeejtő helyzetét már e jelentésem kezdetén jellemeztem. Csurog helyzete annál súlyosabb, a mennyiben annak lelke, Tompa Lajos felügyelő még e hónapban onnan végleg elköltözik. Ha Csurog mindaddig, míg a politikai községtől vagy iskolát, vagy az őt megillető egyéb segélyt meg nem kapja, legalább évi 200 koronával az egyházegyetem nem segélyezi,