Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1901–1907

1902. szeptember

101 felvilágosító és a kérelmet szigorúan visszautasító fellépésére, Kozma 14 Gyula úr maga intette békére híveit. így a béke újra helyre állt. Hasonlóan békés úton intézte el a lelkész, karöltve a központi felügyelővel, a nádalyi fiókegyházban kitört viszályt. Nádaly fiókegyházközség a múlt évben imaházat vett magának azon tőkéből, a mit a fiókegyház már régebben megtakarítót^ de a mely tőke az egyes híveknél volt kölcsönben. E kölcsönök behajtása körül tört ki a vita a helyi egyházi elöljáróság és egyes adósok között. Míg a lelkész az elöljáróságot intette türelemre, addig a központi felügyelőnek sikerült a zúgolódókat békére bírni és tartozásuknak perelés nélküli lefizetésére. Most minden be van fizetve, a béke és egyetértés a fiókegyházközségben teljesen helyreállt Sokkal részesebb következményekkel volt a csúrogi fiókegyházközség meghasonlása, daczára Tompa Lajos helyi felügyelő nagy ügybuzgalmának. Ott a viszály több egyháztag kilépésére és mások elidegenkedésére vezetett. A viszály oka az egyházközség súlyos megterheltetése. A zsenge kis filia, a mely a felügyelőnek ez idén eszközölt összeírása szerint 196 lelket számol és mely mindössze 28 teljes ág. ev. családból és 23 félcsaládból áll, évi költségvetése 192 kor. kamat és tőketörlesztés, 100 kor. a lelkész díja, 280 kor. az iskolamesteré és körülbelül 100 kor. adóra, tatarozásra, fűtésre stb., összesen 672 kor., úgy hogy az egyenes adó 20%-án kívül, körülbelül 15 kor. egyházi adó jut egy-egy házaspárra. Mindezért egy iparos által nyerhetnek gyermekeik immel-ámmal való oktatást és évi hat istentiszteletet! Ily körülmények közt nem csoda, ha akadnak hívek, a kik sokalják az egyházi adót. Úgy a lelkész, mint a helyi felügyelő minden buzgalma kárbaveszett fáradság volt. A filia imaházadósságainak lefizetésére hiába akartak itt is, ott is segélyt keresni: minden igyekezet kárba veszett. Két év előtt a filia az egyházmegyéhez folyamodott gyűjtési engedélyért: az engedély megtagadtatott. Majd a mult nyáron kérő szózatot küldött el a filia egyházunk nagyjaihoz, az eredmény nagyon silány volt: 45 frt kiadással szemben 48 frt bevétel volt a gyűjtés eredménye. Majd ugyancsak a mult nyáron Bács-Bodrogh vármegye alispáni hivatalához fordult segélyért. Segélyként engedélyt kapott arra, hogy a vármegye területén könyöradományokat gyűjtsön. A gyűjtés eredménye azonban épenséggel nem volt kielégítő. A gyűjtés tiszta eredménye alig volt 120 kor. Folyamodott a filia Csurogh politikai községéhez, hogy a politikai község, miként a gör. kel., róm. kath. és izraelita hitközségeknek egy bizonyos mennyiségű közföldet bocsátott rendelkezésére, segélyezze az ev. filiát is, a lélekszám aránya szerint: hiába volt minden fáradozás, a község a törvényben gyökerező kivánalmat visszautasította újra. A vármegye, a hová az ügy felterjesztetett, sokáig késett a válaszszal. Az egyház szüksége a legnagyobb fokra hágott. A hívek pedig a nagy inség miatt járulékaikat be nem fizethették. A mint pedig a szükség fokozódott, úgy nőtt az elégületlenség is! Újévkor többen