Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1901–1907

1907. szeptember, gyámintézeti

14 VI. Segélyezés. 28. §. Segélyre jogosítva van: a) a 2. §-ban említett intézeti tag; b) az intézeti tag halála után annak özvegye, illetőleg árvái; ele mégis az özvegy csak abban az esetben, ha férjével legalább egy évig s mindenesetre annak halála napjáig együtt élt, vagy a különválás nem az ő hibájából történt; c) eltűnt vagy föl nem található tag nejének, illetőleg gyermekeinek, ha egyébként a segélyezési föltételek megvannak, az özvegy, illetőleg árvák számára a jelen alapszabályokban megállapított segély ideiglenesen és mindaddig megadatik, mig a férj, illetőleg apa elő nem került, vagy törvényesen holttá nem nyilváníttatott. 29. §. A segélyezés kezdődik a tagoknál nyugdíjaztatásuk, illetőleg hivataltól való megválásuk idejétől. Özvegyeknél és árváknál a kegyidő leteltével. 30. §. A segélyezés a tagok, illetőleg özvegyeik haláláig tart, az árváknál pedig 24 éves koruk betöltéseig. 31. §. Kivételesen vagyontalanság esetén segélyezhetők: a) testi vagy lelki fogyatkozásban szenvedő — saját erejükből megélni nem képes — leszármazók nagykorúságuk után is; ezért azonban az illetőknek évenként folyamodniok kell; b) tagsági jogaiktól (4. §. a), illetőleg a segélytől (32. §. A), illetőleg B) megfosztottak családtagjai. 32. §. Segélyt nem kap, illetőleg azt elveszti: A) A tag: a) ha hivatalát elhagyja; b) ha hivatalvesztésre Ítéltetik; c) ha az ág. hitv. ev. egyházból kitér; d) ha erkölcstelen életet folytat, vagy bűntett miatt jogérvényesen elitéltetett. B) Az özvegy: a) ha férjhez megy; b) ha egyházunknál állandó fizetéssel járó rendes állást tölt be, mely után őt, mint ezen intézet tagját, az alapszabályok értelmében az intézet részérői megfelelő segély illeti meg; c) ha az ág. hitv. ev. egyházból kitér; dj ha nem ág. hitv. ev. vagy ev. ref. vallású;