Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1901–1907

1907. szeptember

148 -92. 90. Tárgyaltatik az arad-békési egyházmegye indítványa, melyben a nem állami elemi népiskolák jogviszonyairól és a községi és a hitfelekezeti néptanítók járandóságairól szóló 1907. évi XXVII. t.-czikkben autonómiánk elleni több sérelmet látván, az ez ellen leendő tiltakozásra kéri fel az egyetemes gyűlést; továbbá az ezen határozat ellen Jeszenszky Károly lelkész által beadott felebbezés, melyben az egyházmegyei határozat feletti rosszalás kimondását kéri. A jogügyi bizottsági javaslata nyomán a közgyűlés az arad-békési egyházmegye indítványát nem teszi magáévá, felebbező kérelmét pedig mellőzi. 91. Ezzel kapcsolatban olvastatik az iskolai bizottságnak ugyancsak a nem állami elemi népiskolák jogviszonyairól és a községi és a hitfelekezeti néptanítók járandóságairól szóló 1907. évi XXVII. t.-czikkre vonatkozólag tett előterjesztése. E szerint az új törvény kétségtelenül oly intézkedéseket is tartalmaz, melyeket egyházunk megnyugvással vehet tudomásul, de egyes intézkedései autonómiánkat határozottan sértik s ellenkeznek az 1848-iki törvényekkel. Eltekintve attól, hogy e törvény felekezetünk iskoláival szemben a közigazgatási bizottságnak oly széles hatáskört biztosít, mely mellett az iskolát fentartó egyháznak alig marad joga, eltekintve attól, hogy a 15. és 20. §-ban fölsorolt s az államsegély elnyerhetésére vonatkozó föltételek az eddigi gyakorlattal szemben az államsegély elnyerését még azokra is rendkívül megnehezítik, a kiknek hűséges munkálkodásához szó nem fér s magát az iskolát úgyszólván megfosztják evang. felekezeti jellegétől; eltekintve attól, hogy az élvezendő államsegély árán a törvény 21. §-a a vall. és közokt. m. kir. ministernek oly jogokat biztosít, melyek úgy egyházalkotmányunk, mint tanító választási szabályrendeletünk intézkedéseivel ellenkeznek; végül eltekintve attól, hogy a 23. §. rendelkezése a tanító ellen folyamatba teendő fegyelmi eljárásra vonatkozólag oly eljárást tartalmaz, mely eddig kizárólag az egyházi hatóságok körébe tartozott evang. egyházunkra nézve mégis legsérelmesebb, hogy nem mér egyenlő mértékkel. A 31. §. ugyanis az eddigi gyakorlattól eltérőleg, tanítóink nevére személyenként utalványozza ki az államsegélyt, míg a 35. §. ez államsegélyt nem az egyes apáczák és szerzeteseknek, hanem az iskolafentartóknak kezeihez, vagyis a zárdáknak utalványozza ki anélkül, hogy a reánk vonatkozó s a 15-ik §-ban oly részletesen körülírt feltételeknek kénytelenek lennének eleget tenni. A bizottság javaslata nyomán a közgyűlés kimondja, hogy az 1907. évi XXVII. t.-czikk egyházunk önkormányzatával ellenkezik, minélfogva felkéri az egyetemes gyűlést, hogy a törvény revisiója iránt tegyen lépéseket a magyar kir. kormánynál. 92. Tárgyaltatik Szentetornya ág. h. ev. egyházközség határrendezéi kérdése; a beterjesztett iratok szerint az érdekelt egyházközségek kiküldöttei között megállapodás jött létre, melyet Szentetornya egyháza utólag nem akarván elfogadni, a békési főesperes az iratokat a ker. közgyűlés elé terjeszti.