Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1901–1907

1907. szeptember

142 74-77. donjogának kérdésében az eljárást a m. kir. vallás-és közoktatásügyi minister úr folyamatba tétette és a kérdés ezidőszerint is tárgyalás alatt áll. Tudomásul vétetik. 75. A mult évi jegyzőkönyv 72. pontjánál bemutatja püspök úr a kongruás lelkészek özvegyei érdekében a m. kir. vallás és közoktatásügyi minister úrhoz az egyetemes közgyűlés által intézett felterjesztésre 4639. sz. alatt kibocsátott ministeri leiratot, melyben a minister úr közli, hogy azon kérelmet, miszerint a kongruát élvezett, de elhunyt lelkészek után maradt özvegyek férjük halála napjától számított 1/

2 év lejártáig a kongrua élvezetében meghagyassanak, az 1898. évi XIV. t.-cz. értelmében nem teljesítheti; egyúttal azonban kijelenti, hogy az utalványozási eljárás 7. pontja értelmében a lelkész elhalálozása esetében a részére még életében kifizetett jövedelemkiegészítés összege a lelkész özvegyétől, illetőleg kiskorú gyermekeitől nem követeltetik vissza. A közgyűlés a ministeri leiratot tudomásul veszi. 76. Tárgyaltatnak a mult évi jegyzőkönyv 46. pontja kapcsán a tanítóválasztási szabályrendelet módosítására irányuló javaslatok. A közgyűlés, figyelemmel a 26. jkvi pont alatt közölt határozatára, az iratokat Szeberényi Lajos főjegyzőnek kiadja. 77. Tárgyaltatik Achim L. András és társainak, valamint a békéscsabai ág. hv. ev. egyház felebbezési az arad-békése egyházmegye 1907. évi közgyűlésének 34. jkönyvi pont alatt hozott határozata ellen az erzsébethelyi magyar istentiszteletek ügyében. A jogügyi bizottság javaslata nyomán a közgyűlés a felebbezett egyházmegyei határozatot helybenhagyja és pedig a dolog lényegére nézve azért, mert egyházunk: hazafias szellemével, sőt tételes egyházi törvényünkkel (E. A. 324. §. e) pont) nem egyeztethető meg az az eljárás, hogy a tót istentiszteletekre nézve fennálló eddigi gyakorlat teljes épségben tartásával az erzsébethelyi magyar hívek által kért, úgyis szerény keretekben mozgó magyar istentiszteletek tartása alaptalan ürügyek alatt megtagadtassák, és pedig annál kevésbbé, minthogy a kért magyar istentiszteletek kérésének egyik czélja az volt, hogy az erzsébethelyi m. kir. állami iskolába járó s ott a vallást magyarúl tanuló 160—180 ág. hitv. ev. növendék magyar istentiszteletre vezettethessék: a mi nyilvánvaló egyházi és magyar nemzeti érdek is lévén, ezt támogatni kötelesség, Ezek folytán a felebbezett határozatot helyben kellett volna hagyni még akkor is, ha netán a határozat meghozásakor formasértés történt volna azáltal, hogy a határozat fölötti szavazástól a békéscsabai egyházmegyei kiküldöttek eltiltattak. Minthogy azonban ezek ebben a kérdésben nyilvánvalóan érdekelve voltak, az általános jogi elvek szerint pedig ily kérdésekben a kül-