Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1901–1907

1907. szeptember

121 Kór, mint a mult évben is, «megélhetésre» segélyt. Bátor voltam, a 33. bányakerületi, illetve esperességi közgyűlésünk útján a méltóságos és főtisztelendő egyházi főhatóságoktól több rendbeli segélyeket kérni, mely kérvényeknek jóakaró, kedvező elintézését ez úton is legalázatosabban esedezem. Szelistye, hol minden hó második vasárnapján és minden nagy ünnep második napján tartok istentiszteletet, egy volt St.-chrischonai missionárius gondozására van bízva, ki saját felekezeti magániskolában mint tanító is működik, «levita-tanító»-i állását legjobban tölti ki, az egyházunk hitvallásai ellen is eddig semmi ellenszenvet nem mutatott, neve Buszé Károly, ki a Boszniába elment, volt szelistyei levita-tanító, Krähenbühl Frigyes, szintén St.-chrischonai növendék, helyét foglalta el. Szelistye szépen fejlődik. Adolfsdorf, hol minden hó 3-ik vasárnapján tartok istentiszteletet, most teljesen árván maradt, valamikor a missió központja, most ott csak egy parasztember tart vasárnaponként olvasóistentiszteletet, saját kis kápolnánkban, ottani felekezeti iskolánk anyagi erők hiányában megszűnt, iskolás gyermekeink a horvát állami iskolába járnak, a lelkész Szlatináról hetenként egyszer (2—3 órában) tanítja vallásra és anyanyelvükön írni-olvasni. E valamikor szép virágzásnak indult kis egyház tengődik, sok egyháztagunk onnan elköltözött, igen sokan közülök Amerikába is. Grabics, hol minden negyedévben egj^szer tartok istentiszteletet, igen szomorú viszonyok között tengődik. Imaházát, mely iskola is egyszersmind, felépítette, de adósságát (800 K) önerejéből nem bírja fizetni, ez úton is legalázatosabban segélyt kér «adósságtörlesztésre». Weber Frigyes személyében kisegítő-tanítót alkalmazott, de a hatóság 1 (egy) hónap múlva beszüntette a tanítást, a levita-tanító elment, a gyermekek minden oktatás nélkül nőnek fel, vallásilag is elzüllenek. Pusztítják az egyház beléletét a «nazarénusok» szektája, valamint békétlenek a róm. kath. hívekkel ottan. Árván maradt a kis sereg, el vannak csüggedve, mert a nagy remények, melyeket Weber Frigyes rövid, de igen sikeres működése bennök támasztott, de hamar meghiúsultak, megint levita-tanító nélkül vannak, pusztulásnak indul a*, kis gyülekezet, vallási és politikai viszonyok kedvezőtlenek. Darkovácz, szintén fájó szívvel emlegetem e kis, de jóravaló filiális egyházamat. 1906-ban kész lett imaházuk, mely iskola is egyszersmind, Piff Sámuel tanítót meghívták levita-tanítóul, minden a legszebben haladt, de az ördög konkolyt vetett, kitört a belbékétlenség, melynek sokban oka a levitatanító, Piff Sámuel is. Most az egyház pártokra van szakadva, panaszolják egymást a világi birók előtt, némely szülő nem akarja gyermekét a fenti tanítóhoz küldeni, Szelistyóre járnak keresztelni, a tanítónak fizetését az «ellenségei)) nem akarják megfizetni stb. A kis, oly nagy reményekkel kecsegtető tiszta evang. és ev. ref. egyházközség ma a legnagyobb rendetlenségben van és mily nagyon szükséges volna az egyetértő múködés, haladás. 2000 K «adósságtörlesztésre», melyet az imaházépítésre kénytelen volt Darkovácz felvenni, kér Darkovácz segélyt. Ez uton is kérem a méltóságos és főtisztelendő egyházi főhatóságokat, kegyeskedjenek Darkovácz kérvényeit legbecsesebb pártfogásaikkal kitüntetni! A jó Isten adja, hogy a béke Darkováczon helyreálljon, virágozzék, fejlődjék, mint kezdetben.