Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1901–1907
1907. szeptember
105 rosszabbodott s így a ptispök úr tanácsára a főesperes úr útján a kerülethez 33. a következő memorandumot nyújtották be: Főtisztelendő és Méltóságos Egyházkerületi Közgyűlés! A zombori ág. h. ev. egyházközség közgyűlésének utasításához híven alulírott egyháztanács tisztelettel megkéri a Főtisztelendő és Méltóságos Egyházkerületi Közgyűlést, hogy a zombori ág. h. ev. egyházközséget, illetve missiókört hathatósan támogassa. Missiókörünk hívei 40 •-mérföldnyi területen g. kel. és r. kath. közé vannak ékelve s a míg az egyházpolitikai törvények életbeléptetése előtt elkeresztelés és törvénytelen reversalis által ragadták el őket, azután is gyakori volt a már törvényes reversalis és az áttérés. S ha anyagilag véve talán el lehetne mondani, hogy missiókörünk idő előtt önállósult s még nem bírja a terheket, bizonyára el lehetne mondani azt is, hogy a hitélet fejlesztése, sőt híveink megtartása szempontjából véve missiókörünk nagyon is későn önállósult s a lelkésznek az anyakönyvi hivatalban szerzett tapasztalatai szerint az eg}diázpolitikai törvények életbeléptetése óta, ha elkeresztelés nem is eshetett meg, de majd minden vegyes házasság egyházunk kárára köttetett meg. Amely gyermekek pedig a törvény értelmében ág. h. evangélikusoknak jegyeztettek ugyan, a r. kath. iskolába járván, egyházunkra káros irányban neveltettek s többen közülök ránk nézve előbb-utóbb mégis csak elvesztek. Tehát Zomborban eg} r erős missiói középpontnak kell lennie. Hogy ezen fontos missiói középpontot ilyen körülmények között megerősítsük, templom- és paplaképítési költségre országos gyűjtést indítottunk meg, melynek eredménye 4101 K 98 f volt. Mivel azonban ezen összeg a kitűzött czélra elegendőnek nem bizonyult, mint alapot kezeljük, melyből azonban egyházközségünk egyházmegyei engedélylyel iskolaépítésre és felszerelésre 3273 K 20 f-t (az idén alkalmazott tanító fizetését részben városi, részben állami szubvenczióból kapja), háztartásra pedig 871 K 88 f-t kölcsön vett, hogy így egyrészt az iskola útján megmentve gyermekeinket az ultramontan befolyástól, öntudatos tagokat neveljen az egyháznak, másrészt pedig az egyházat a tönk szélétől visszarántsa. Csakhogy ezen bár fontos missiói középpontnak önerőnkből tovább való fentartása, egyházhíveink minden áldozatkészsége mellett is lehetetlen, mert a teherviseléshez kevesen vagyunk. Az évi bevétel nem fedi a kiadást. Már az 1905. évben 1428 K 47 f-rel emelkedett a hiány, az 1906. évben nem számítva az iskola felállítási költséget, a hiány 951 K 75 f-rel emelkedett s az 1907. évre egy beállított s az újabb állami dotátióból való hathatósabb segélyezés reményében közgyűlésileg jóváhagyott költségvetés szerint az 1230 K 13 f bevétellel szemben csak a rendes szükséglet 2420 K 57 f s így a hiány ismét 1190 K 44 f lesz, mely az évenként felnövekedett 11,849 K 40 f rendkívüli szükséglettel, vagyis adóssággal együtt 13,039 K 84 f terhet képez. S miután egyházunkban a 62 adófizető között 17 önkényt adózó nő van, a 45 adófizető férfi mindegyikére 290 K adósság esne, a mit megfizetni egyik sem volna képes, mert jobbára fizetésükből élő hivatalnokok és kisiparosok.
