Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1901–1907

1906. szeptember

15 mi ily czélból a mi fiatal, a munkás, az iparos pályára készülő 6. ifjaink lelki gondozása körül történt és történni fog. Legyen szabad itt még egyet különösen felemlítenem. Lánglelkű és buzgó egyik elődöm, dr. Szeberényi Gusztáv püspök lelkében fogamzott meg az eszme, mely az ő fáradhatlan intései és kérelmei folytán, főúri családjaink, egyházközségeink, egyesek és legkiváltképen az egyházkerület maga által hozott nagy áldozatok segítségével öltött s immár 15 év óta áldásosán működik. Ez a mi kerületi leány nevelőintézetünk Aszódon. A nőnevelésnek az evangelium szellemében való, egyházunkra nézve vitális j élen tőségének hosszasb fejtegetésével nem akarom a t. közgyűlést megsérteni, nincs köztünk, nem lehet senki, ki azt ne tudná. Ez az a tér, t. közgyűlés, melyen megállanunk sohasem szabad, mintha tovább már nem mehetnénk. Mertem e szót kimondani, daczára annak, hogy mint a pénzügyi bizottság egyik régi tagja, tudnom kell hogy a kerület, mint ilyen, itt igazán tovább nem mehet. De mehet az, kit a számok rideg bilancea nem nyűgöz le annyira, mehet a társadalom, az evang. vallásszeretet és hithűség oltárán áldozni tudó és szerető evang. társadalom és szinte ámulva kérdem, miért, miért történt éppen e téren eddig oly kevés? Az indítás megtörtént, a nemes példa megadatott Í891-ben, midőn br. Prónay Szilveszter Gábor úr ő méltósága alapítvány ával biztosította egy szegény leánykának féldíjas neveltetését intézetünkben. T. közgyűlés, mint ezen intézet egyik biz. tagjának s jegyzőjének alkalmam volt évről-évre olvashatni azon nagy számmal érkező kérvényeket, melyeket lelkészek, tanítók, szerényebb állású más tisztviselők s egyes özvegyek írtak, leányaiknak intézetünkbe díjmentes vagy féldíjas minőségben való felvétele iránt, kijelentve, hogy ha kérelmük nem teljesíthető, ők leánykáikat, vérző szívvel bár, de „máshová" kénytelenek küldeni, a hol kedvezmény biztosíttatik. Hogy ez a „máshová" hol van, és mi, azt jól méltóztatik tudni. Az „oda" küldött növendék anya korában evangelikus nemzedéket nem szül. Ha már, néhány nagyobb egyházunkat kivéve, a hol a leányok felsőbb neveltetéséről egyházunk szellemében gondoskodva van, mindenütt az elemihez polgári iskolát is létesítenünk nem lehet, legalább az egy helyen tegyük szegényebb családjaink, de — nem késem kimondani — egyházunk érdekében a lehetségest s létesítsünk néhány alapítványi helyet az aszódi intézetben. A kivitelt lehetségesnek tartom. Egyfelől azzal, hogy egyházközségeink egyenkint felkérendők, miszerint hatáskörükben évről-évre rendezendő e czélú gyűjtéssel bizatnának meg, másfelől a kilátásba helyezett magasabb államsegélyből fordíttatnék ezen intézetünkre a jelzett czélból egv