Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1896–1900
1900. szeptember
-121 nak, s így azok szervezése az egyházmegyék autonom jog- 60-62. köréhez tartozik. 60. A csanád-csongrádi egyházmegye segélyegyletének alapszabályait jóváhagyás végett felterjesztvén, a kerületi közgyűlés — elfogadva a jogügyi bizottság javaslatát — mellőzi a szabályrendelet jóváhagyását, mert az egyházmegyék segélyegyletei nem hivatalból szervezett intézmények, hanem önkéntes szövetkezés természetével bírnak, s így azok szervezése az egyházmegyék autonom jogköréhez tartozik. 61. A mult évi egyetemes gyűlés 85. pontja értelmében az egyházi háztartáshoz szükséges nyomtatványok mintái észrevételezés czéljából leküldettek a kerülethez. A közgyűlés a beérkezett észrevételeket az egyetemes gyűlés határozatának megfelelőleg, Poszvék Sándor egyetemes főjegyzőhöz felterjeszteni rendeli. 62. Tárgyaltatik a szarvasi egyházközségnek felebbezése az istentisztelet tartásának sorrendje kérdésében a békési egyházmegye 1899. nov. 29-iki közgyűlése (6. pont) által hozott határozat ellen és a jogügyi bizottság javaslata értelmében a közgyűlés az egyházmegye határozatát megsemmisíti és a szarvasi egyháztanács 1899. szept. 4-én (8. jegyzőkönyvi pont) hozott határozatát, mely szerint minden vasárnap és ünnepnapon mindkét templomban délelőtt 10 óráig tót, azután pedig 10 órától kezdve magyar isteni tisztelet tartassék, megerősíti, — mert "az egyházi közigazgatás alapelve az autonomia lévén, — az istentisztelet mily rendben tartásának kérdése pedig az egyházközségek teljesen belső ügyét képezvén, — az E. A. legalább ezen kérdést felsőbb jóváhagyástól sehol sem tette függővé — az egyházközség többségének határozata, míg az az egyházi és országos törvényekkel ellentétben nincs, respektálandó. Miután pedig a szarvasi egyháztanács kérdéses határozata kétségtelenül a többség akarata, a határozat alaki tekintetben megtámadva nem is lett, az egyházmegye túllépte hatáskörét, midőn annak érdemi elbírálásába bocsátkozott, miért is az E. A. 15. §-a alapján az egyházmegye határozata megsemmisítendő volt, annál is inkább, mert az egyháztanácsi határozat elleni felebbezésben felhozott indokok egyáltalában nem bírnak alappal; mert első sorban az 1894. július 1-sői egyházközségi gyűlés ez iránybani határozata egyezségi jellegűnek