Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1896–1900
1900. szeptember
99 A békés-csabai gymnasiumban az „Egészségtan"-t, mely az állami 44. tanítástervezetben rendkívüli tárgy, ennélfogva nem kötelező, — ..mivel hallgatása és tanulása minden VII. osztályú tanulóra kötelező volt" (Értesítő 50. lapon), az egész VII. osztály hallgatta, A tárgynak természete kívánatossá teszi, hogy minden tanuló megismerkedjék vele, de az egyetemes gyűlés még eddig nem tette kötelezővé hallgatását és tanulását, ennélfogva túlhaladása az állami tantervnek is. A tanítás egyöntetűségére középiskoláink kiváló gondot fordítottak. Egy módszerű tankönyvek s úgyszólván egy tartalmú tanításanyag e törekvésnek a bizonyságai. Iskoláink belső felszerelése egyre gyarapodik. Epületeik — a budapestit kivéve, mely többé sem hygieniai, sem paedagogiai szempontokból nem bír megfelelni a modern követelményeknek — czélszerü berendezésükkel iparkodnak a nevelés nagy eszméit meg is valósítani. A kerület középiskoláinak tanári karai — mint a jelentések s az Értesítők egyaránt igazolják — feladatuk magaslatán állanak s minden tőlük telhetőt elkövetnek, hogy a reájuk bízott ifjúságot a kitűzött ideális czélokhoz elvezessék. A budapesti főgymnasium egy hosszú és érdemes szolgálatban kifáradt kitiinő tagja: Scholtz -Albert ez iskolai évben vonult végleg nyugalomba. Nagyobb személyi változás a békés-csabai főgymnasiumban volt, hol Balázs Ádám a class.-philologia és Zvarinyi Éajos a rajztanári széket ez évben foglalták el rendes tanári minőségben. A beszterczebányaiban dr. Zimányi Dániel helyettes tanárt alkalmazta elöljárósága a latin-magyar tanszékre. Az ifjúságnak úgy fegyelmi állapota, mint tanulmányi haladása teljesen kielégítő. A számarányok hullámzása általában egyenlő. Bizonyosan a tanuló ifjúságnak — modern szóval: a tanulóanyagnak különös eltérései magyarázzák azt a feltűnő jelenséget, hogy míg a b.-csabai főgymnasium 314 tanulója közül végleg megbukott 33, azaz 10*5 l >/,. — addig a b.-bányai 108 tanulója közül egyetlen egy sem. A másik két népes középiskolánknál e számarány szintén nagy eltérést mutat A szarvasiban 395 közül végleg bukott 36 = 9*1 %; a budapestiben 461 „ „ „ 26 = 5"8%. Általában véve a „kellő szigor" minden iskolában érvényesült, a mi az ifjúság komoly munkájának lesz biztos elősegítője. Apadt a mulasztott órák száma is, még pedig 449 7-tel, holott az ifjúság* száma 46-tal növekedett. így a tanítás egységes folyására maguk a tanulók is kellő gondot fordítottak. f A kép tehát, melyet a jelentésekből és Értesítőkből tisztem szerint egybeillesztgetni törekedtem, középiskoláink örvendetes haladásáról, mindenek fölött pedig hazafias működésében kifejtett erős életképességéről tanúskodik. 7*
