Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1896–1900

1899. szeptember

IOI Ezen jelentéssel kapcsolatosan a bács-szerémi főesperes úr magya- 61rázatképen előadván, hogy az előadó jelentésében említett Titelben azért nincs ev. tanító, mivel e helyütt mint határőrvidéki községben az állam tartja fenn a községi elemi iskolát, a budapesti főesperes úr pedig említvén, hogy a kerület engedélyezte tankönyvek jegyzéke, mely csak 1883-ig szól, az 1899-ig engedélyezett iskolai tankönyvek jegyzékével lenne kiegészítendő, a kerületi közgyűlés a népiskolai jelentésnek egész terjedelmében jegyzőkönyvbe iktatását elrendeli, Korén Pál biz. előadó úrnak alapos megfigyelésre való előterjesztéseért őszinte köszönetét nyilvánítja, a jelentésben foglalt javaslatokat elfogadja s határozat erejére emeli. azon esperes urakat, kiknek egyházmegyéjében a jelentésben feltüntetett visszás tanügyi állapotok észleltettek, felkéri, hogy ezeknek megszüntetését haladéktalanul elrendelni s rendeletük foganatjáról a jövő évi ker. gyűlésnek jelentést tenni szíveskedjenek, egyben a jegyzői kart megbízza, hogy az 1883. óta a kerület által engedélyezett tankönyvek jegyzékét elkészítve, azt ugyancsak a jövő kerületi gyűlésnek bemutassa. 62. A kerületi iskolai bizottság a kerületi középiskoláknak és tanárképzőnek 1898/99. iskolai évi állapotáról a következő, dr. Serédi Lajos tanár úr összeállította jelentést terjeszti be: Jelentés az 1898/<?(?. iskolaévről. A mélt. és főtiszt, ág. h. ev. bányai egyházkerületnek az 1898/99. iskolaévben is öt középiskolája volt. Közülük kettő — az aszódi és beszterczebányai — négy osztályú algymnasium; kettő — a budapesti, melynek két alsó osztálya párhuzamos és a szarvasi, melyben a négy felső osztály ág. h. ev. elemi fitanítóképzővel áll szerves kapcsolatban — nyolcz osztályú teljes; — és egy — a békés-csabai, melynek a lefolyt iskolai évben már hatodik osztálya is megnyilt — fokozatosan fejlesztendő főgymnasium. A tanítás nyelve mindegyikben a magyar, csak Beszterczebánya használta az újonnan érkezett tanulók oktatásában mintegy két hónapig segédnyelvül a tót nyelvet is. Államsegélyben részesült: az aszódi 3000; a békéscsabai 4000; a beszterczebányai 1000; a budapesti 13,000; a szarvasi 14,000 frttal. Az államsegély összege 35,000 frt. A békéscsabai Rudolf-gymnasiumnak az államsegélyre — 16,000 frt — vonatkozó szerződését a v. és közokt. magyar kir. minister 1898. június 13-án 36,733. sz. a. elfogadta és megerősítette. Az intézet új épülete, melyhez építési segélyül a v. és közokt. magyar kir. miniszter 14,922/97. sz. leirata értelmében a