Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1896–1900

1898. augusztus, gyámintézeti

137 A lakóház, az udvar és a kert (ez utóbbi azonban csak lVa [egy és fél] katasztrális holdig-) figyelmen kívül hagyandó. 2. A bérbeadott épületeknek és épületrészeknek az adótörvények által megállapított fentartási költségek levonása után fenmaradt tiszta jövedelme. 3. A hasznot hajtó jogok és jogosítványok, valamint iparüzletek, úgymint malomtartás, malommércze, halászat, fahasználat, makkoltatás révvám stb. tiszta jövedelme a haszonbérszerződés szerint, vagy az utolsó öt évi (1893—1897.) jövedelem átlagát igazoló közhatósági okirat alapján. 4. A hivek által közvetlenül vagy a hitközségtől, valamint a kegyúrtól pénzben, terményekben, kézi- vagy igásmunkában évenkint visszatérőleg teljesített szolgáltatásokból befolyó jövedelem. A terménybeli és munkabeli szolgáltatások pénzértékét a helyi viszonyoknak megfelelően az utolsó öt évi (1893—1897.) átlag szerint a felekezeti hatóságok meghallgatása után a közhatósági közegek állapítják meg és az ilyenképen megállapított jövedelem egyhatod (Ve) része behajtási költség czímén levonandó. Ezen rendelkezés az első rendezés alkalmával annyiban mellőzhető, a mennyiben a vallás- és közoktatásügyi minister a törvény hatálybalépte előtt a felekezeti hatóságok jóváhagyása mellett beszolgáltatott értékbecslési adatokat elfogadhatóknak találja. A terménybeli és munkabeli szolgáltatások pénzértékének megállapítása mindenkor csak tíz évre szól, ennek elmultával újabb megállapítás eszközlendő. 5. Az avatási és temetkezési stóladíjakból, valamint egyáltalán az egyházi cselekvényekért a jogszokás alapján követelhető dijakból (pl. házszentelési koledából) befolyó jövedelem, melyet az egyházi hatóság az utolsó öt évi (1893—1897.) átlag szerint állapít meg és igazol. Az esketési és keresztelési stóladíjak felszámítás tárgyát nem képezhetik. 6. A misestipendiumok, istentiszteleti cselekvények végzése czéljából tett egyéb alapítványok kamatjövedelme. Ezen jövedelem csak akkor lesz beszámítható, ha a beszámítást az alapítólevél nem tilalmazza. 7. A politikai község (város) házi pénztárából, az egyházmegyei vagy bármely más közalapból kongrua-kiegészítés, állandó segély, lótartás vagy bármely más czímen húzott jövedelem. 8. A helybeli templom vagyon (fabrica) jövedelmi többlete, a mennyiben az a fennálló szabályok szerint a lelkész javadalmazására fordítható. II. Levonandó kiadások: 1. A lelkész által élvezett jövedelmekre kirótt állami, törvényhatósági, községi és egyéb, valamely törvényben gyökerező közterhek, továbbá a vízszabályozási költségek, valamint az országos és az egyházmegyei gyámintézeti, nyugdíj és egyéb alapok számára teljesítendő rendes évi fizetések.