Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1896–1900

1898. augusztus

120 65-66. azt kérte, hogy Felső-Bessenyő barsmegyei község és a területén levő úgynevezett „Garamberzencze" vasúti állomás, mely mindig a zólyomi egyházmegyéhez tartozó osztrolukai ev. lelkész gondozása alatt állott, továbbra is mint Osztroluka fiókegyháza a zólyomi egyházmegyébe osztassék be. A ker. közgyűlés, a javasolt beosztást ajánlva, felter­jeszti az ügyet az egyetemes közgyűléshez. 65. A jegyzőkönyv hitelesítésére —- elnöklő felügyelő úr indít­ványára — a közgyűlés — az elnökségen és jegyzői karon kívül — Bachát Dániel, Schranz János, b. Podmaniczky Gyula és dr. Wágner Géza urakat kéri fel. 66. Ezután elnöklő felügyelő úr a gyűlés további vezetésére püspök urat kérvén fel, a ker. jegyző felolvassa a kerületi felügyelő úrnak a közgyűléshez intézett átiratát, melyben — előrebocsátja azt, hogy 18 évi ker. felügyelői működése alatt a reá bizott megtisztelő, de terhes feladatnak tehetségéhez és erejéhez képest, egész odaadással, egyháza iránti hűséggel és buzgósággal törekedett megfelelni — haj­lott korára való tekintettel, melyben nem érez magában annyi erőt, hogy úgy tölthetné be tisztét, a mint akarná, ker. felügyelői tisz­téről lemond. A megdöbbenés némaságával fogadott átirat nyomasztó hatása alatt emelkedett fel elnöki székéből püspök úr s leküzdve mély elfo­gódottságát, remegő hangon fogott beszédéhez, melyben — röviden kifejtve annak a veszteségnek súlyát, mely egyházkerületünket ker. felügyelő úr lemondásának megvalósulása esetén érné, — ékes sza­vakban kérte, hogy maradjon továbbra is az ő elnöktársa s szakava­tott tanácsadója, maradjon a közgyűléseknek bölcs vezetője s az egész kerületnek fáradhatatlan vezérférfia, kit bár magas korában is mind­nyájunk örömére a testi és szellemi erők teljességével áldott meg az Úr! A közgyűlés összes tagjai, a püspök úr tolmácsolta óhajuk hal­lattára, lelkes helyesléssel járultak hozzá püspökük kérelméhez; de elnöklő felügyelő úr — kiemelve, hogy már egy-két év óta foglal­kozott, mert koránál fogva foglalkoznia kellett a lemondás gondola­tával, hogy hosszú és érett megfontolás után határozta el s jelentette ki immár eltökélt visszalépési szándékát, — megköszönte a feléje hangzó buzdító szavakat s arra kérte a közgyűlést, hogy ha kitartó működéséért elismerést érez, fejezze ki elismerését azzal, hogy lemon­dását vegye tudomásul. Szomorú szívvel jelenté ki erre elnöklő püspök úr, hogy a köz­gyűlés mély sajnálattal hajol meg felügyelő úrnak elhatározása előtt;

Next

/
Thumbnails
Contents