Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1896–1900

1897. október

8 8. Sajnálkozással hozom fel ezen tényeket, melyek valóban komoly aggodalomra szolgáltatnak okot, s csakis abban találok némi megnyugvást, hogy ezen elszomorító jelenségek egy átmeneti korszaknak természetes tünetei, melyek idő multán megszűnnek, vagy legalább csökkenni fognak, főleg, ha Sionunk őrei az eddiginél éberebb figyelemmel fogják kisérni a híveik körében előforduló családi változásokat s fokozni híveik szivében a vallásuk- és egyházukhoz való törhetlen hűség és ragaszkodás szent tüzét. Arra, hogy azon veszteség, melyet a lelkészek stoláris jövedelmeik csonkulása által szenvednek, az állam pénztárából helyrepótoltassék, nincs ugyan kilátás, ellenben a csekély javadalmú egyházak papjai jelentékeny összegekkel segélyeztetnek évről-évre az állam pénztárából, a mint hogy e folyó évre is 6400 forintot utalványozott ki a Cultusminister úr e czélra egyházkerületünk csekélyebb javadalmú papjai számára. Igaz, hogy ez nem állandó, törvény által biztosított segély, mely esetleg röviden meg is szüntethető, minélfogva kivánatos volna, hogy az állam egy a magyarhoni ág. h. ev. egyetemes egyház vallási és közművelődési czéljaira szükségelt állandó összeget törvényhozásilag biztosítson. Ezt kérni, sürgetni és követelni — hivatkozással az 1848. évi XX. t.-czikkre — közegyházunknak joga is, kötelessége is. Sajnálkozással említem fel, hogy a túróczi egyházmegyében a rendezett állapot még mindig nem állott helyre, még mindig helyettes elnökség által kormányoztatik. Mult évi kerületi közgyűlésünk jegyzőkönyvének 29-ik pontja 2-ik alpontjában felhívta az egyházmegyét, hogy az üresedésben lévő főesperesi és felügyelő állást törvényes választás útján töltse be. Az ez iránybani intézkedés meg is történt, a szavazatok beterjesztettek, de az eredmény, melyet a legközelebb egybehivott egyházmegyei közgyűlésnek kellett volna constatálnia, azért nem volt megállapítható, mivel a gyűlésnek néhány szenvedélyesen felhevült békezavaró tagja oly nagymérvű zavart és izgatottságot idézett fel, hogy a tanácskozás merőben lehetetlenné vált, úgy, hogy a helyettes elnökség a gyűlést feloszlatni kénytelen volt. Meg kell jegyeznem, hogy már az egyházmegyei gyűlés határnapja előtt több egyház részéről panaszok és tiltakozások terjesztettek be a helyettes egyházmegyei elnökséghez az egyes egyházak részéről beadott szavazatok ellen, melyekben a szavazat érvénytelenítése kívántatik, mert több helyen jogosulatlan egyének folytak be a szavazásba és azzal ámították s félemlítették meg a szavazó egyháztagokat, hogy ha szavazataikat a helyettes elnökségre adják, a szláv nyelvű isteni tisztelet eltöröltetik s magyar isteni tisztelet és magyar énekes könyvek lesznek alkalmazva s végre a lutheránusok kénytelenek lesznek kálvinistákká lenni. így állván a dolgok, a túróczi egyházmegye elnöksége arra kéri a főtiszt, egyházkerületet, hogy az ügyek megvizsgálása és elbírálására delegált törvényszék kiküldését elrendelni méltóztassék.