Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1891–1895

1895. augusztus

94 -47. 46. A jelen jkv. 8. pontja alatt kiküldött bizottság előadója a jelenlegi békési egyházmegye felosztásának ügyét, az egyházmegyei közgyűlésnek erre vonatkozó határozatát, továbbá a tiszaföldvári egyház nevében annak lelkésze, felügyelője és gondnoka által e határozat ellen beadott felebbezést kimerítően ismertetvén, és a tanácskozás folyamán az az indítvány tétetvén, hogy Tót-Komlós egyházközség a felosztás folytán alakítandó csanád-csongrádi egyházmegyéhez csatoltassék, a kerületi közgyűlés a tiszaföldvári egyházközség nevében beadott felebbezést, valamint a gyűlés folyamán tett indítványt a szavazatok túlnyomó többségével mellőzve, a bizottság javaslatához képest jóváhagyja a békési egyházmegye 1895. aug. 11. és 12-én tartott közgyűlésének az egyházmegye felosztása tárgyában hozott határozatát, mely szerint az eddigi békési egyházmegye három önálló egyházmegyére, és pedig a szarvasi, kondorosi, bánfalvai, csorvási, orozházi és tót-komlósi egyházközségekből álló békési egyházmegyére, — az aradi, apatelki, fazekas-varsándi, szemlaki, csabai, medgyes-egyházai, mező-berényi és gyomai egyközségekből álló arad-békési egyházmegyére, — és az alberti, ambrózfalvi, pitvarosi, bánhegyesi, nagylaki, nagy-szt-miklósi, makói, szegedi, hód mező-vásárhelyi, szentesi és tisza-földvári / / egyházközségekből álló csanád-csongrádi egyházmegyére osztatik fel s a tényleges felosztás — az egyházmegyei határozat jóváhagyása esetén — 1896. január 1-én lesz foganatosítandó. Egyúttal e határozatát az ügyiratok kapcsán végleges jóváhagyás végett az egyetemes gyűléshez felterjeszti. 47. Ugyanaz a bizottság Medgyes-Egyháza, Kondoros, PusztaFöldvár és Nagy-Szénás leányegyházaknak anyaegyházakká alakulását, melyet a békési egyházmegye közgyűlése a maga részéről jóváhagyott, továbbá a most említett egyházközségek lelkészi hiványainak jóváhagyását javasolván, a kerületi közgyűlés jóváhagyja azt, hogy MedgyesEgyháza, Kondoros, Puszta-Földvár és Nagy-Szénás leányegyházak anyaegyházakká alakuljanak és az ekként végérvényesen anyásított egyházközségeknek egyházmegyeileg megállapított lelkészi hiványait megerősíti, annak a reményének kifejezése mellett, hogy a most anyásított egyházközségek, melyek csak a zsinatilag megengedett legkisebb fizetést biztosították lelkészeik részére, a gyülekezetek megerősödésének, az egyháztagok és lelkészi teendők ezzel karöltve járó szaporodásának arányában minél rövidebb idő alatt méltányosan emelni fogják a lelkészi javadalmazást.