Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1891–1895
1895. augusztus
80 vonországi ev. egyházak egy részének, ezek között a bács-szerémi egyházmegyéhez tartozó Ó-Pazua, Beska, Szurcsin, Bingula-Hidvég és Új-Pazua küldöttei 1895. évi augusztus 14-én összülést tartottak s bár — mint a jkv. mondja — magukat a horvát-szlavon országos kormány határozatának köteles engedelmességgel alávetik, nyomban kimondották, hogy ők saját egyházaik szervezése és rendezése ügyében lényeges határozatok hozatalára egyedül önmagukat tartják illetékeseknek, hogy magukat mint országos evang. egyházat akarják szervezni, hogy a magyarországi egyházi hatóságok beavatkozását az ő ügyeikbe jogosnak el nem ismerik, minden közigazgatási összeköttetést felfüggesztettnek, az egyházi adók behajtását pedig épenséggel törvénytelennek jelentik ki; — végül szervezetük megvalósítására bizottságot küldenek ki azzal, hogy az országos kormánynyal egyetértve utat és módot találjon a független tartományi egyház megvalósítására. A bizottság ez előterjesztése után s annak javaslatához képest, miután még felemlítették, hogy a szlavonországi egyházközségek a közalapra vonatkozó adó-kimutatásokat sem küldték be, a kerületi közgyűlés az Uj-Pazuán 1895. évi augusztus 14-én egybegyűlt egyháztagoknak, mint nem törvényen alapuló, tehát testületi autonom joggal sem biró gyülekezetnek kijelentését tudomásul nem veszi, és minthogy zsinati törvényeink értelmében az egyházközségek csak a törvényes felettes hatóságot alkotó egyházmegyei közgyűlésre küldhetnek képviselőket, az Új-Pazuán összegyűlt egyháztagokat az egyházközségek képviselőinek sem ismeri el; rosszalja, hogy egyes egyháztagok és egyházi tisztviselők, törvényes egyházi felsőbbségükkel, de a világi hatósággal szemben is nyilt ellenszegülést tanúsítanak, ez által nemcsak magukra, hanem egyházközségeikre is, melyeknek a magyarhoni evangélikus egyház mindig istápolója volt, s melyek ép a magyarhoni testvéregyház védszárnyai alatt keletkeztek s erősödtek meg, az elszakadással s ebből folyó elhagyatottsággal járó veszélyeket idézik fel. Nem zárkózik el a bányakerület attól, hogy a mennyiben Horvát-Szlavonország közjogi állása s országos önkormányzata az egyházi téren is különleges intézkedéseket és szervezeti szabályozást igényelne, ezeket tárgyalás alá vegye és a szükséghez képest alkalmazza, de a mint egyrészt helyteleníti azt a felfogást, hogy ez a czél csak a horvát-szlavon ev. egyházaknak különválása s még hozzá törvénytelen elszakadása útján volna elérhető, ép úgy másrészt elvárja az egyházi hatósága alá tartozó szlavonországi egyházaktól, hogy ebbeli kívánságaikat a törvényes formák között törvényes egyházi hatóságaik elé terjeszszék. Ebből az elvi álláspontból kiindulva, felhívja a közgyűlés a bács-szerémi egyházmegyét, hogy e határozathoz