Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1891–1895

1893. október, gyámintézeti

158 ott legnagyobb kerületünket s szent ügyünk jó érdekében ez által is fentartanók és emelnők vándorgyűléseinknek értékét, hatását befelé és kifelé egyaránt! Végül engedje meg a Nagys. és Ft. Közgyűlés, hogy a mit ez évi jelentésem elején mellőztem: szent ügyünk jövőjére vonatkozó sze­rény nézetemet, néhány szóval itt mégis elmondjam. Jól tudjuk, és ev. hitelveink alapján mindnyájan helyeseljük is, hogy zsinati törvé­nyeinkben a paritás elvének alapján, a lelkészi és nem lelkészi kar jogai és kötelességei az egyházkormányzásban ugyanazonosoknak vannak kimondva; de viszont tudjuk azt is — a mire minden ev. lelkész büszkén fektethet nagy súlyt — hogy a J. Krisztus evang. szerinti egyházában első sorban mégis a lelkészek a megbízott pász­torok. S ki ne tudná, hogy az ev. lelkészi karra nem csupán az ige­hirdetésnek, a lelki építésnek szent munkája van bízva, hanem az egyházkormányzási törvények és szabályrendeletek érvényesítésének, -— sőt még az ezek folytán keletkezhető odiumoknak súlya is, — jórészt bizony ezutánra is a mi vállainkra fog nehezedni, a hívek alamizsnálkodásának eredménye pedig mindenha hiválólag a mi buzgól­kodásunktól függ! És ez így természetes, ev. egyházunkban másként alig is lehet, mert közvetlenebb hivatal, vezénylet, mint az ev. lel­készé, nincs széles e világon! Ám legyen hát! Ez is szolgálat, mely­lyel tartozunk Krisztusunknak; vegyük^fel és hordozzuk tehát nemes büszkeséggel, de Krisztusi alázattal az O igáját. Szolgáljunk a Krisztus megváltottjainak, ev. népünknek valláserkölcsi és anyagi épülésére híven, nevünkhöz méltókép: tiszteletesen; s képezze lelkipásztori buzgólkodásunknak, hú sáfárkodásunknak egyik fő tárgyát ezutánra is egyházmentő és építő gydinintézetünk szent ügye ! Ha akarunk, igen sokat teketünk! A minden áldások Istene pedig — kérjük — áldja meg a szent munkát és a hú munkásokat, gyámintézetünket, ennek ápolóit és ápoltjait! 3. Az elnöki jelentésből kifolyólag mindenekelőtt hálás köszö­netet mond a ker. gyámintézet közgyűlése mindazon adakozóknak, kik az egyházmentés és építés munkájában a lefolyt évben is buz­gólkodtak, s felhívja a híveket, hogv ebben ezentúl se lankadjanak, mert még mindig nagy azok száma, kiken a segédeszközök cse­kélysége miatt nem segíthetünk, s hathatós segítség helyett még mindig csak morzsalékot kell osztogatnunk. 4. A m. é jegyzőkönyv G. pontja, melv szerint a helyi és es­perességi gyámintézetek a megállapított rovatok szerint számoljanak

Next

/
Thumbnails
Contents