Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1891–1895

1893. szeptember, október

56 5. A lefolyt 1892/93. számadási év alatt befolyt adakozások a 3. sz. alatt mellékelt kimutatásban foglaltatnak, és 1548 frtnyi összegre rúgnak. Miután azonban a felhívott számadások lezárása óta is folynak be adományok, melyek a jövő 1893/94. évi kerületi számadásban lesznek csak kitüntetve, ezek kimutatását 4. sz. alatt van szerencsénk bemutatni. Ezen befizetett adományok közt foglaltatik báró Podmaniczky Levente úr 500 frtnyi adománya is, és így most már a báró Podmaniczky, Prónay és Radvánszky családok tagjai által az intézet létesítése alkalmából felajánlott nagylelkű adományok, melyek nélkül intézetet felállítani alig lehetett volna, a kerületi pénztárba teljesen be is folytak. Midőn a bemutatott két kimutatásban felsorolt nagylelkű adakozóknak jegyzőkönyvileg a kerületi közgyűlés köszönetét kifejezni kérjük, egyszersmind a bejelentett, idáig azonban még be nem folyt adományok jegyzékét is 5, sz. alatt csatoljuk. 6. Az 1893/94. számadási évre az eddig tett tapasztalatok által némi biztossággal összeállított költségelőirányzatot van szerencsénk 6. sz. alatt bemutatni. Ebből kitetszik, hogy a befogadási képesség kiterjesztése czéljából még az 1893/94. évi számadási évben is a kerületi pénztár megközelítőleg 1800 frt erejéig fog igénybe vétetni, mely összeg befektetések és felszerelésekre fogván fordíttatni, a kerületi vagyon állagát nem fogja apasztani. Ezen befektetések után az intézet teljesen be lévén rendezve, az egész tőke összeg, mely a kerületi pénztárból az intézet karba helyezésére felhasználtatott, legfeljebb 12,500 frtot fog kitenni, melyre nézve a kerületi bizottság azon reményét fejezi ki, hogy ha a két évi eddigi tapasztalatok után a háztartásban megtakarításokat eszközölni sikerülne, a befektetett 12,500 frtnak kamatját is a kerületi pénztárnak legalább részben megtéríteni lehetséges lesz; de ezt biztonsággal előre megállapítani nem lehetvén, azon áldozat, melyet a kerület ezen intézet felállítása és fentartása által hoz, évi 562 frt 50 krnyi kamatveszteséggel egyenlő, és bár kívánatos volna, hogy a kerületi pénztár ezen tehertől is felszabadulna, talán túlságos nagynak nem nevezhetjük ez áldozatot szembe állítva azt azon nagy erkölcsi eiőnynyel, mely abban nyilvánul, hogy egv jól berendezett, a vallásosság alapjára fektetett oly _ felekezeti intézetet voltunk képesek létesíteni, melyben alkalmat nyujtunk arra, hogy a kevésbé kedvező anyagi viszonyok közt élő szülők leánygyermekeiket elhelyezhetik, az egyháznak pedig hitbuzgó nőket és anyákat a jövendőben nevelhetünk. Ezeknek előterjesztése után kötelességünknek tartjuk a főtisztelendő kerületi közgyűlést azon körülményre figyelmeztetni, hogy