Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1886–1890

1890. október

109 176 tudományos folyóirat (1030 drb), az ifjúsági könyvtárban van 59. 185 tankönyv és 1056 ifj. olvasmány (1540 kötetben). A táp in­tézetben volt 162 tanuló (15—30—50 frtnyi díjért), intézeti ösz­töndíjat kapott 15, külső ösztöndíjat 27, jutalmazott volt 42, segélyezett 129. Az intézet összes vagyona 179,864 frt; évi jövedelme, (melyhez az ingatlanok 4780, a tőkepénzek 1956, a város 1120, a békési esperesség egyházai 4600, a felvételi díjak 2489, a tandíjak 6458, a supplicatio és az alumnusok befizetései 7864 frttal járultak) 33,153 frt. Evi kiadása 33,153 frt, miből a tanerők dij azasara 15,608 frt, alumneum és convictusra 7600, fűtés, világítás és épület körüli javításra 1570 frt, házbérre és adóra 1034 frt, nyugdíjtőke növelésére 1414 frt esett, a többi apróbb költségek fedezésére for­díttatott. A főgymnasium értesítőjében Benka Gyula igazgató alaposan védi évi értesítőinek azon szokását, hogy a tanulók érdemjegyeinek részletes kimutatását nem közlik. Az értesitő továbbá helyesen teszi, hogy a magyar stilfeladványokat osztályonként közli. A tanárok heti óraszáma 17 és 22 között variál s átlag majdnem 19 óra; az igaz­gató 10 órában tanít. A tanítás az egyetemes gyűlés tanterve szerint megy végbe. VII. Az egyes főgymnasiumi igazgatók által beküldött adatokat összegezve a bányai egyházkerület gymnasiumairól a következő összképet nyerjük. Az iskolai év elején beiratkozott a 6 gymnasiumba 1355 tanuló (20-szal kevesebb, mint a megelőző évben), vizsgát tett az év végén 1294 (8-czal kevesebb, mint a megelőző évben). A vizsgát tett tanulók közül magántanuló volt 28 (vagyis az összes tanulók 2T°/o-ka), ismétlő 73 (5'6°/ 0), rendes tanuló 1266. Az egész tandíjat megfizette 1171, felmentetett egészen 76, részben 47. A tandíj (mely 10—50 frt közt ingadozik), átlag 24 frt 78 kr., felvételi díj (mely csak Budapesten nem szedetik) 1 frt 50 kr. A tanulók közt vallásra nézve volt: ág. h. ev. 741 (57'2°/ 0), ev. ref. 70 (5-4%), róm. kath. 200 (15'37o), gör. kath. 2 (0T°/ 0), gör. kel. 28 (2T°/o), izraelita 253 (19'5%). Anyanyelvre nézve volt magyar 1018 (78'6°/o), német 90 (6'97o), román 11 (0 27o), tót 172 (13-2°/o), szerb 2 (0T%), angol 1. Csakis magyarul beszélt 417 (32%), a magyar nyelvet beszélte 1294, vagyis az összes tanulóság. Pol­gári állásra nézve a tanulók szülei között volt: nagybirtokos 33, kisbirtokos és bérlő 131, alkalmazott 15, összesen 179 (13'8 0/ 0) őstermelő; nagyiparos 28, kisiparos 227, alkalmazott 8, összesen 263 iparos (20'3°/o); nagykereskedő 46, kiskereskedő 130, alkalmazott 9, összesen 185 kereskedő (14*3%); köztisztviselő 186, magán- és tár­sulati hivatalnok 84, összesen: 270 tisztviselő (20*8%); katona 5 (0'4°/o); más értelmiségi 293 (22-6%); személyes szolgálatból élő 25 (l'l°/o), magánzó 74 (5*8 %). A tanulók életkorát tekintve a tanév végén volt 9 éves 4 (0'3°/o), 10 éves 65 (5%), 11 éves 170 (13T°/o), 12 éves 215 (16'6 7 0), 13 éves 195 (15%), 14 éves 171 (13-2%), 15 éves 133 (10-2°/o), 16 éves 109 (8-4%), 17 éves 114 (8-8%), 18

Next

/
Thumbnails
Contents