Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1886–1890

1889. szeptember

85 viszonyok lennének, de sajnos, a szeretet és békesség malasztjainak 29-34. hiányában vannak. Bent és kint egyaránt dúl a vihar. Sok kényes és vitás kérdés lőn felhányva s felvetve. Mit mondhattam egyebet s jobbat, mint: gyermekeim, szeressétek egymást. Bolyevcén 486 lélek s 83 iskolás gyermek lévén, rendesen taníttatnak s az egyház a maga módja szerint erősbödik. Itt az Obresiek küldöttségileg megjelentek. Nem mehettem már oda, de Becsmentre utaztam, hol épen a viszályszülte viszonyok miatt a híveket összegyűlve nem találtam. A csinos szép parasztházak következtetni engedték, hogy itt módos, tehetős híveink vannak. S igy megint Szurcsinon át Besániába mentem. Itt is gyanúsítgatás s vádaskodásból eleget hallottam. 300 lélek s 54 tanköteles gyermek Müller Viktor tanító vezetésére van bizva. Innen Zimonyba haladtam, e 150 lélekből álló nagy városban lévő ev. gyülekezetbe. Imaház után epednek s e czélra 100 frtot gyűjtöttek. Klenakon, Ruma s Mitroviczán ez alkalommal nem voltam. Tudjuk azt mindannyian, hogy sokan innen átvándorolnak Szlavóniába foglalkozást s megélhetést keresni. Ha csak van valakijök, ki velők imádkozik, gondolkozik, érez, ha van keresztény ihlettől áthatott vezérök, tanácsadójuk, lelkipásztoruk, s tanítójok, ki hirdeti az Úr igéjét, ki tanítja gyermekeiket s istenfélelemre vezérli, akkor nem érzik annyira elhagyottságukat s gyarapodnak földi s mennyei javakban. Önerejükből vajmi keveset tehetnek. Itt csak a testvéri gyámolítás segíthet és ők ennek híjával vannak. Könyöradományaink soha és sehol sem értékesíthetők jobban, mint e helyen. Mi pedig első sorban hivatvák volnánk rajtuk segíteni, s a vallás-erkölcsi élet malasztjaiban őket részesíteni. Dobanovcén s Nemcén mindenekelőtt iskola tanítólakkal építendő volna, s igy következnék Vukovár, Obres, Klenak s Mitrovicza. Két út áll előttünk, a melyeken némi forráshoz juthatnánk: 1. Gusztáv A.-egylet, s magyarhoni gyámintézetünk. 2. Egyházaink kegyadományai. Azért is felhívtam esp. közgyűlésünket, hogy legalább három éven át esperességünk minden egyházában tartassék házról-házra szóló gyűjtés, szlavóniai hittestvéreink számára. A gyűjtést maga az egyház eszközli saját módja szerint. A lelkész pedig a gyűjtés előtti vasárnapon szónoklatot tart missiói ügyről s kihirdeti a gyűjtés napját. Az igy begyült pénzek az esp. hivatalba küldetnek, takarékpénztáriig kezeltetnek a legközelebbi közgyűlésig, ez pedig határozza, melyik missiói ponton a begyült pénzből iskola vagy imaház építendő. A dolog nem nehéz, senki megterheltetésével nem jár, csak buzgóság s jó akarat kell hozzá. A szabadkai missió mindinkább előre halad. Csak egy kis türelem kell Avagy nem reménykeltő-e, hogy két év alatt, a kezdet kezdetén, már is 2338 frtnyi templomalappal rendelkeznek. Nemcsak a 400 frtnyi szeretetadományt megkapta, hanem minden oldalról, egyletek s egyesektől gvámolíttatik. Igaz, hogy az utazó lelkészre ráférne sokkal jobb jövedelem. Meg is érde-