Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1886–1890
1886. október
13 Az anyakönyvek megtekintése alkalmával elrendeltem, hogy a jövő évtől kezdve új, czélszerűbb és kerület-szerte elfogadott rovatos ívek vétessenek használatba. Minthogy ezen, hamvaiból fölélesztett gyülekezet folytonos haladása és gyarapodása nagy mértékben a Schöll er, Leidenfrost, Bolemann és Belcsák családok áldozatkészségének köszönhető, a hívek őszinte elismerése és hálája méltán megilleti őket. A látogatás iránt felekezeti különbség nélkül érdeklődést és részvétet tanúsítottak a polgármester Mácsay Lntkács, kir. tanácsos úr; a kegyesrendiek főgymnáziumának igazgatója a többi kegyesrendi tanárral együtt; a helvét hitvallásuak gondnoka és administratora híveikkel; az állami tanítóképző tanári testülete, köztük Pazár Károly, a ki szives volt — lelkész nemlétében — növendékeinket a hitben oktatni; a zsidó hitközség lelkésze; a tűzoltóság testülete. Emelte az iinnepies eljárást jelenlétével Majláth Lstván főispán úr és méltsgs neje született Leidenfrost — hivlink, nemkülönben Kosztolányi Sándor úr és nemes ős családja. A Fakó-Vezekény-Farnadi egyházban — 1. sz. 916 —jul. 11-én az egyházlátogatást úgy végeztem, hogy délelőtt az anyában, délután pedig Farnadon istentiszteletet tartottam. A hivek Liptómegyéből szakadtak ide és 1638-ik esztendőben hívták meg Laurentius Jánost lelkész-tanítóúl. Folytonos üldöztetésüknek csak II. József türelmi parancsa vetett véget, úgy hogy a mostani templomot 1785-ik évben fejezhették be. Az innen 2 órányira fekvő Farnad is — ezen egyedüli egyházunk esztergommegye területén — csak hosszú küzdelem után vergődhetett állandóbb létre. Az esztergomi érsek, Rudnay ajándékozta telken épült szép temploma megtelt a buzgó hívekkel, — bár dologtevő nap volt — előkészíttetve az ünnepélyre buzgó lelkésze Zajacz András és helyi felügyelője Pfitzner Sándor által. A felső-vezekényi és a farnadi tanítók hűn munkálkodnak iskoláikban és a lelkészszel egyetemben az elszigetelten létező két evang. csoportkát folyton és sikeresen buzdítják a hitükhöz való ragaszkodásban és áldozathozatalban. Elrendeltetett, hogy egyházi levéltárnak való szekrény szereztessék, annál inkább, mert fontos okmányok hiányoznak, melyek pedig megvoltak s melyeket ismét megszerezni a jelenlegi lelkséznek kötelességévé tétetett. Melegen ajánltatott továbbá, hogy egyházi tőke-alap létesítéséről — külön egyházi adózás utján — gondoskodjanak. A mennyiben a Kelecsényi és Csaplovics-féle alapítvány nincs az előirt módon biztosítva, utasíttatott az egyházi elöljáróság, hogy valamint ezen, úgy a többi alapítványokat is kellőleg biztosítsa, Minthogy az elszórtan lakó hivek semmivel sem járulnak az egyház fenntartásához s terheinek viseléséhez, az eddig nem adózó hivek is fölhivandók, hogy adózási kötelességüket teljesítsék.