Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1886–1890

1887. szeptember, október

7 Ezúttal jelentem, hogy a selmeczi kerületi lyceum és a magas kormány között kötött szerződés, úgy a mint az a mult évi ker. gyűlés jkönyve 14-dik pontjában egész terjedelmében közölve van, országgyűlésileg megerősíttetett s ő nagyméltósága, Trefort Ágost minister úr, a 9300 frtnyi évi államsegélyt ki is utalványozta akként, hogy az évenként két részletben, Januarius és junius elsején, a selmeczi kir. adóhivatalban lesz felvehető. Ezen évi értesítőm keretébe foglalom azon indítványomat, hogy a mélyen tisztelt kerületi gyűlés az annyiszor hangoztatott és kiáltó szükségkép előtüntetett nőképző-intézet valósításával komolyan foglalkozzék. Valamint egykoron Pázmán és kortársai a magas aristokratiára vetették ki sikeresen térítő hálójokat, úgy most a középosztálybeli protestáns leánynövendékeket — a leendő anyákat — idegenítik el evang. vallásunktól a sűrűn felállított zárdai tanintézetek. Elvontan ezen komoly indoktól, vájjon melyikünk érné be manapság azzal, a mit a vidéki népiskola a leánynövendékeknek nyújthat és nyújt? Okvetlen szükséges tehát gondoskodnunk arról, hogy legalább is egy kerületi 4 osztályú — bennlakással egybekötött — polgári nőképzö intézetünk necsak a fővárosban, de másutt is a kerületben felállítassék. Egyelőre csupán arra kérem a főtiszt, kerületet, mondja ki, hogy egy ily intézetet felállítani hajlandó s ehhez képest nevezzen ki egy bizottságot, mely terjeszsze be véleményes jelentését arról, hogy a kerületi leányiskola hol, mennyi költséggel, mely forrásokból s körülbelül mily alapszervezettel lenne fölállítandó ? Nem titkolhatom továbbá azon aggodalmamat sem, hogy tekintve a középiskoláinkban gyakorolt vallástanítást, tekintve egyházunk jövőjét, a vett értesítések nyomán még csak kielégítőnek sem találom a bennök való vallástanítást. A legtöbb gymnasiumban beérik a combinált osztálytanítással, egy kevés biblia-isme és egyháztörténelemmel! Olyan mellékes valaminek tekintetik a vallástanítás, mint a mely annál is elég jó kézben van, a kit vele a tanárok közül kelletlenül megnyomorítanak és terhelnek. Bezzeg másképen van ez és kezeltetik a róm. kath. egyházban! — Nem okolom e miatt a tanárokat, a kik maholnap egyátalában nem is lesznek képesítettek arra, hogy a vallástan tárgyait akár szakismerettel, akár azzal az ügyszeretettel, mely ehhez kívántatik, kezeljék. Hisz a modern tan árképzőintézetek erre nem fektethetnek semminő súlyt. De egyházunknak igenis kellene arról gondoskodni, hogy minden felekezeti középiskolánál legyen alkalmazva egy, a tlieologiai tudomány terén jártas, szakférfiú, — katecheta — a ki a vallás tárgyait evang. egyházunk szellemében valamennyi osztályon keresztül tanítaná s így a protest. növendékeket a felekezet iránti oda-