Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1880–1885

1880. október

6 Azért nagy ünnep e mi ünnepélyünk, Hogy újra oly vezért adál minékünk Ki szent ügyünknek biztos oszlopa, S kinél a mult, — jövőnk kész záloga. Nagy ünnep ez, — bizalmunk ünnepélye, Mely megtalálta a mit keresett, — Vezetni uj virulásnak feléje, — A hű, szelíd s még is szilárd kezet! Ki mindig higgadt a megfontolásban Mélyen belátó bölcs tanács adásban, Ki törvényt tisztel, törvényt követel, De tettre is kész, hogy hatenni kell! S nagy ünnep ez, — szent napja fogadásnak ! Hűséget esküszik ma a vezér. De részünkről is napja szó-adásnak: Megtenni híven a mit szinte kór. Zászlónk az ő szilárd kezébe lengjen, De a sereg híven nyomába menjen; Hallassa ő, s mi halljuk meg szavát, így érjük a szent ügy diadalát! S nagy ünnep ez, — esdeklés ünnepélye: Hogy a kit adtál, tartsd meg őt nekünk ! Közös kincsünkké lett ma drága élte, Köz-érzettel kell érte esdenünk ! Oh tartsd meg őt soká, erőben, épen, — Soká emelje a zászlót kezében, Soká legyen reményünk, örömünk: Buzgó imánkat halld meg Istenünk! Amen. — Az isteni tisztelet végeztével a kerület küldöttei a tanács terembe visszamenvén, Superintendens úr az ujonan megválasztott egyház kerületi felügyelő urat következőleg üdvözölte: Méltóságos U r, mélyen tisztelt kerületi Felügyelő Úr! Sokára haladt ezen tisztébe való ünnepélyes beiktatás. Nem azért, mintha nem vágyódtunk volna mindannyian megválasztása felett való örömünknek ily alkalommal, a mikor a bányakerület képviselete együtt van, kifejezést adni; hanem azért, mert Méltóságod ezt igy akarta, hogy még látszatja se legyen annak, mintha nagyrabecsült személyéért legkisebb áldozatot is kívánna. A nemes jellemek sajátja az, hogy midőn magok a legkészségesebben szolgálnak a köznek: magok számára másoktól a szolgálatot igénybe nem igen veszik. Pedig biztosítjuk Méltóságodat, hogy azon őszinte, mély tiszteletnél fogva, melylyel érdemei, kitűnő lelki tehet-