Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1880–1885

1880. október

63 be. A választás a kitűzött határnapon — febr. 7-én — meg is tartatott; Soltz András egyhangúlag megválasztatott és febr. 15. mindkét esperesnek tettleges közreműködése mellett hivatalába ünnepélyesen és az utasítások követelte módon be is igtattatott. Ezen ügy természetszerűleg a nógrádi esperesség elé kerülvén, ez 1880. Jun. 17 én tartott gyűlésében, az alesperesnek azon jelentése következtében, hogy ő „meg lévén győződve arról, hogy Bansell Kálmán többé nem működhetik mint rendes lelkész, a lelkészválasztást megejtendőnek vélte, s ezen eljárása által csak egyháza javát akarta előmozdítani" — azt határozta, hogy „a maskovai papválasztás mint idő előtti helyteleníttetik, Soltz Endre az egyházban paphelyettesi minőségben meghagyatik s neki az utódlási jog is biztosíttatik, mihelyt az esperes, consistorium Bansell Kálmánra nézve az esetben, ha orvosilag végleg gjyógyíthatlannak lesz kijelentve, a nyugdíjaztatás elvét kimondja; egyelőre azonban a paphelyettes urat a jövedelem 50%-ja illetendi. Az esperességnek ezen határozata ellen felfolyamodik a maskovai egyház, mely felfolyamodást az uj lelkész saját folyamodványával együtt azon mindkettő által előadott kérelemmel terjeszti be, hogy az esperesség fenthivatkozott határozatának hatályon kivűl tételemellett, rendes lelkészi minőségében megerősíttessék és a szerencsétlen Bansellről gond viseltessék. Itt megjegyezzük, hogy az ujonan választott lelkésznek, Soltz Andrásnak hiványát a nógrádi főesperesi hivatal azon záradékjegyzettel erősítette meg, hogy a kimutatott papijövedelemből addig, mig a főtisztelendő bányakerület vagy a papgyámoldai pénztár Bansell Kálmán tébolyodott lelkész ellátásáról máskép nem gondoskodik, Soltz András maskovai lelkész évi 200 frtot Bansell Kálmán javára fizetni köteleztetik." A maskovai egyháznak ezen folyamodványához csatolva van a m. k. országos tébolyda-igazgatóságának 1880. aug 28-án kelt és a nógrádi esperes felügyelőhöz annak kérdése folytán intézett válaszirata, melynek veleje az, hogy „tekintve Bansell Kálmán elmebetegségének hosszabb tartamát és a súlyos kórformát: a legnagyobb valószínűséggel felvehető, hogy Bansell Kálmán elmebetegségéből nem fog meggyógyulni." Ugyanezen felfolyamodás következtében Bansell János, maskovai tanító, a szerencsétlen lelkésznek atyja és gyámja az iránt folyamodik a kerületi gyűléshez, hogy a nógrádi esperességnek fentérintett határozata megerősíttessék. Az ügyiratok szerinti ezen tényálladéknak kellő és komoly megfontolása és tárgyalása utón a kiküldött és tiszteletteljesen aláirt bizottság szótöbbség által hozott határozatával a következőket javasolja a főtisztelendő és méltóságos egyházkerületi közgyűlésnek. 1. Tekintettel arra, hogy Bansell Kálmán habár őríiltségi rohamokban, de ismételt őríiltségi rohamokban és tettleg olyan tetteket követett el, melyek őt a lelkészi hivatalnak viselésére ha nem is mindenütt, de bizonyosan Maskován okvetlenül képtelenné teszik, nemcsak