Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1880–1885
1883. október
94 40. A segély mennyisége az intézet fejlődésétől függ s az évenként a kormányzó bizottmány által az intézet erejéhez képest szabatik meg. Egyelőre mint segély-minimum következő összegek állapíttatnak meg: a) az első évben segély nem fizettetett; b) az intézet fennállásának 2., 3., 4. és 5-ik évében 10 forint fizettetett; c) az intézet fennállásának 6., 7., 8. és 9-ik évében 20 forint fizettetett; d) az intézet fennállásának 10., 11., 12. és 13-ik évében 30 forint; e) az intézet fennállásának 14., 15., 16. és 17-ik évében 40 forint évi segély biztosíttatik mint legcsekélyebb segély összeg az intézet segélyzetteinek. Magától értetik, hogy az intézet fennállásának első éveiből származó özvegyek, árvák és segélyezett hivatalnokok segélyösszege is a 10—13 úgyszintén a 14—17-ik és későbbi években az intézet erejéhez képest fokozatosan növekedik, valamint az is, hogy a 7. pont értelmében 3 frt évi járulékot fizető intézeti tagok, úgy magok, mint özvegyeik és árváik is a fenn kitett, vagy esetleg nagyobb összegeknek csak felében részesülhetnek. Minden félreértés elkerülése végett megjegyeztetik még, hogy az intézet valószínűleg többet s kedvező esetben a fenn kitett összegeknek kétszeresét is fogja az illetőknek évi segélyül nyújthatni; itt azonban csak a legrosszabb esetben is biztosan nyújtható összegek állapítattak meg. 41. A kormányzó bizottmány az intézet kedvező fejlődése esetén, ha az előző évek adataiból meggyőződnék, hogy az intézet máieléggé megszilárdult s az intézet segélyzetteinek az intézet jövőjének veszélyeztetése nélkül a fennebbi pontban meghatározott összegeknél nagyobb évi segélyt képes nyújtani, a fentebbi pontban kilátásba helyezett minimum segély összegeket a 10—13 és 14—-17 években az intézet erejéhez képest emelheti. Ez esetben azonban a kormányzó bizottmány a kerületi gyűléshez beterjesztendő jelentésében eljárását indokolni, s nevezetesen kimutatni tartozik azt, hogy a segély-emelés által sem az intézet jövője koczkáztatva, sem a jövő a jelen kedvéért kizsákmányolva nincs. 42. Mihelyt az intézet oda jut, hogy Özvegyeinek, árváinak és szolgálatra képtelen hivatalnokainak létszáma rendesnek lesz mondható, — a mi, tekintetbe véve hogy az intézet alapításához nemcsak fiatal, hanem részben középkorú, részben már idősebb egyházi hivatalnokok is járultak, statisztikai számításon alapuló valószínűséggel már az intézet fennállásának 17—18-ik évében fog bekövetkezni, az alapszabályok 18-ik pontjában körülirt évi jövedelemnek 1/ 2 0 része lesz tőkésítendő 1 9/ 2 0 része pedig az intézet segélyzettei között egyforma részletekben kiosztandó.
