Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1880–1885

1883. október

88 5. A kerületi gyűlés, a pártfogása alatt alakuló özvegy-árvanyugdijintézetet nemcsak megalapítani, hanem lehető virágzásra hozni óhajtván, az intézet alaptőkéjének gyarapítására úgy a kerületi, mint az esperességi elnökségeknél aláírási ívet nyit s nevezett elnökségeket felkéri, hogy hivatalkörükben e czélra kegyes adakozásokat lehető buzgósággal gyűjtsenek. 6. A kerül etbeli esperességek elnökei köteleztetnek, hogy a kerület által hozandó özvegy-árva nyugdíj-intézeti alapszabályokat illető esperességeikben köröztetvén, minden jelenlegi pap, tanárt és tanítót határozott nyilatkozatra hívjanak fel: akarnak-e tagjai lenni az intézetnek vagy sem? A tagokúi jelentkezők névsora 1872. jun. l-ig a kerületi elnökséghez múlhatlanul beküldendő. 7. Az intézet megalakultnak nyilvánittatik, mihelyt 100 tagja lesz az intézetnek. Ez esetben a kerületi elnökség a beirási dijak s első évi járulékok beszedése iránt azonnal intézkedni fog, hogy ez összegek az 1872-dik évi kerületi gyűlésre behozathassanak s az intézet működését azonnal megkezdhesse. II. A bányai ágost. hitv. ev. egyházkerület által alapított s pártfogása alatt álló pap-, tanár ás tanító özvegyek s árvái:, nemkülönben az elaggott, szolgáilatra képtelen s el szerencsétlen iílt papol:, tanáról: és tanítói: segély zö intézetének az 1883-dik évi közgyűlés által végleg elfogadott módosított alapszabályai. 7. Az intézet czélja. 1. A bányai ágost. hitv. ev. egyházkerület által alapított pap-, tanár és tanító özvegyek és árvák, nemkülönben az elaggott, szolgálatra képtelen s elszerencsétlenült papok, tanárok és tanítók segélyző intézetének czélja: egyrészt módot nyújtani a kebelbeli papok-, tanárok és tanítóknak, hogy gondoskodhassanak netaláni elhalálozásuk által özvegységre s árvaságra jutó övéiknek ugy szintén saját maguknak segélyeztetésökről, ha elaggott, szolgálatra képtelen s elszerencsétlenült állapotba jutnának; — másrészt az ily szomorú sorsra jutó pap-, tanár és tanitó vagy azok özvegyei és árvái sorsának enyhítéséhez pártfogás, tőke gyűjtés és tettleges segélyezés által a kerület részéről is hozzá járulni. Ezen segélyző-intézet azonban egyáltalában nem akar papi-, tanári és tanítói nyugdíj-intézet lenni, s nincs hivatva a bányai egyházkerület 1879-ik évi szeptember 6. és következő napjain tartott közgyűlésében, jegyzőkönyve 19. pontjában, a bánya-kerületi utasítások XII. IV. szakasza 2—14 pontjainak módosítása által, az ere-