Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1880–1885

1883. október

4 A nógrádi esperességből: Beniczky Gyula esp. felügyelő; Svehla János, főesperes; Szontagh Pál, Vladár Miksa, Vladár Viktor lelkészek, B. Podmaniczky László. A pest ni egyei esperességből: Földváry Mihály, esp. felügyelő, Láng Adolf főesperes, Török József alesperes, Galle Andor, Sárkány Sámuel, Kemény Sámuel, Dobronyovszky Károly, Kiss Endre, Jankó Károly, Lauko Károly, Frenyó Andor, Blázy Lajos, Jecsovics Pál, Kolbenhayer Soma, Endreffy János, Zvarinyi János, Kemény Ödön, Dubovszky Nándor, Moravcsik Mihály, Szirotka Gusztáv, Achim Mihály lelkészek; dr. Szelényi Károly esp. ügyész. A zólyomi esperességből: Moczkovcsák János főesperes, Thebusz János, Bakay Péter lelkészek, Lelioczky Egyed. 1. A közgyűlést megelőzött isteni tisztelet végeztével, a kerület küldöttei az ülésteremben összegyűlvén, kerületi felügyelő Fabiny Teoíil úr, a gyűlést következő beszéddel nyitotta meg: Főtisztelendő, tekintetes ker. közgyűlés! Van szerencsénk a közgyűlést megnyitni, és annak tagjait tisztelettel üdvözölni. Főt. tek. ker. közgyűlés! ha külső nagy ünnepélyeket nem is rendezhetünk Dr. Luther Márton nagy hitalapítónk születés napja négy százados ünnepe küszöbén, a kegyelet és hűség érzelmei nyerjenek e mai napon mindenek előtt kifejezést, melyekkel a nagy reformátor és annak tanai iránt viseltetünk. Nem kétlem, hogy az egyetemes egyház a közelgő ünnep kegyeletteljes megünnepléséről méltóan fog gondoskodni, mert hiszen ez az egyetemes egyház ünnepe. Azonban mi nekünk annál inkább szükséges lelkünkben felidézni azon nagy tanokat, melyek az emberi esz es a lelkiismeret szabadságát, és ezek diadalát képezik, és melyeket hitalapítónk a meggyőződés szent erejével hirdetett, minél szomorúbb látványt nyújt a középkor sötétsége kinövéseivel a mai időben is találkozni, és embertársak és hitfelekezetek között ellenségeskedést és üldözést, a kölcsönös felebaráti szeretet helyett tapasztalni. E négyszázados ünnep alkalmával, mi a felebaráti szeretet ily durva megsértése ellen tiltakozunk, és a felebaráti szeretetet, a hitfelekezetek közti békét és a honpolgárok közti jó egyetértést sértetlenül kívánjuk fentartani és méltó elismerést nyilvánítunk mind azon lelkészeink irányában, kik a hol szükséges volt, a szószékről az ige hirdetése mellett, de különben is a szeretet apostolaiként működtek, és egyházunk becsületét megmentették.