Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1880–1885

1880. október

11 nézve az egyház feladatát képezi a vallás oktatás kellő mérvéről gondoskodni és őrködni a felett, hogy ezen gyermekeink az egyháztól el ne szakadjanak, hanem annak hitbuzgó tagjaivá neveltessenek, nehogy a vallás iránti fogékony gyermeki kebelben a közöny helyt foglaljon,— mert ha ezek iránt ezen kötelességünket nem teljesitjük, oly nemzedék lesz nem sokára, mely egyházával sem fog gondolni és nélkülözni fogjuk a hitbuzgó és áldozatkész tagokat. Ottan tehát, a hol kellő számban jól berendezett népiskolákat fel nem állithatunk vagy nem tarthatunk, ne mulaszszuk el a vallás oktatásról kellően gondoskodni. Részletekre kiterjeszkedni nem lehet feladatom, egyet azonban nem hagyhatok megemlités nélkül és ez a nő-nevelésnek egyházunk iskoláiban sok tekintetben elhagyatott ügye. A jövendőbeli családanyák azok, kiknek hivatásuk a gyermekeknek az első vallásos nevelést megadni, pedig mily keveset tehettünk idáig, kivált a felsőbb nő-nevelés terén! Nem könnyebb a verseny, melyet gymnasiumaink tekintetében, a középtanodai oktatásra nézve tennünk kell. - A nemzeti közművelődésnek régi időktől fogva a protestáns gymnasiumok egy-egy erős erődjét képezték és ezek hasonló intézetek között a legjobbak közé méltán számitattak. A mai kor igényei mellett azonban itt is sokkal nagyobb mérték alkalmaztatik és saját gyermekeink érdekében nem szabad elmaradnunk és oskoláinknak legalább más hasonló intézetek színvonalán kell állani, ha nem birunk azokon túl tenni is. Az anyagi eszközök megszerzése bizony sok nehézséggel jár, azonban sokat pótolhat lelkes tanáraink szelleme és azon feláldozó működésük, melylyel idáig is hivatásukban az egyház méltó elismerése mellett eljártak, úgy hogy a közművelődés ezen bajnokairól igazán elmondhatjuk: „generosos animos labor nutrit." Megesik a közéletben sokszor, hogy azon felfogással találkozunk, mintha a Separatismus szelleme, a hitfelekezeti elzárkózás vezetne minket, midőn oskoláink fentartásához oly erősen ragaszkodunk. E felfogás ellen nyilatkoznom kell; — megnyitjuk mi iskoláinkat valláskülönbség nélkül mindenkinek, — a szabad és nemzeties haladás szellemében történik az oktatás és a társadalmi assimilatio művének, oskoláink nagy szolgálatot tettek mindig, — igy ezen felfogásnak semmi alapja nincs. Oskoláinkban neveljük az egyház jövendő tagjait, kiknek áldozatkézsége nélkül egyházunk a jövőben fenn nem állhat, gyermekeinkbe oskoláinkban oltjuk azon kötelesség érzetet, hogy egyházunkat szolgálják, annak jogaiért, fennállásáért, ha szükséges a sikra is szálljanak és e szerint az önfenntartás törvényeit követjük csak, midőn egy az apákhoz méltó nemzedékről gondoskodni iparkodunk, mert