Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1873–1879

1877. október

58 nek a másik jelölt 86 szavazata ellenében. Az esperességi elnökség ezen egész ügy lefolyásáról, kezdetétől mind egész a bevégzett papválasztásig hiven beterjeszté jelentését a f. é. sept. 20-dikán tartott esp. gyűlésnek, mely az elnökség eljárását helyeslő tudomásul vette, a lelkészt hivatalában megerősitette, új felügyelő és presbyterium választását elrendelte, s tiltakozván a világi hatóság törvénytelen beavatkozása s eljárása ellen: utasította követeit, hogy a kerületi gyűlésen hassanak oda, hogy az esperességnek a pancsovai világi hatósággal szemben kellő elégtétel adassék. A kerület, folyton a legnagyobb érdeklődéssel kisérvén az egész jelentést, a mig egyrészről a törvényességet annyira sértő s egyházi felsőbbségöket oly kevéssé tisztelő zavargók eljárása fölött csak legkárhoztatóbb rosszalását fejezheti ki: ép oly elismerőleg nyilatkozik a bánáti esperesség elnökségének, névszerint pedig Kramar Béla főesperes urnák, ép oly szilárd, mint mindenben tapintatos, mindenek fölött pedig törvényes eljárásáról, valamint a pancsovai egyháznak a törvényesség terén állott, s egyházuk igaz javáért nemesen buzgott híveknek, s közöttük Gramberg, Hubert, Weisz, Kosmann és Voltmann uraknak magoktartásáról; a bánáti esperességnek jogos követelése folytán pedig a főtisztelendő superintendens urat megbízza, ezen ügynek a magas minisztérium elé oly módon leendő fölterjesztésével, hogy a kiket a törvény erejénél fogva az elégtétel megillet, azoknak ez elégtétel ki is szolgáltassék. 31* Ugyanezen tárgy, s illetőleg a tavalyi jk. 34. c.) pontja kapcsolatában felügyelő ur fölemlíti, hogy az ott kiküldött bizottságnak a fönebb hallottak alapján nem lévén szükség Pancsován megjelennie, a franzfeldi, s tavaly is csak feltételesen kimondott, megbízatásában sem járt el; Franzfeldrőlérkezett ugyan, épen közvetlenül ekerületi gyűlés előtt egy ujabb folyamodvány, mely azonban elannyira csupa általánosságot tartalmaz, hogy a mult évben panaszolt ügyet semmi oldalról sem világítja meg érthetőbben. A kerület ezen folyamodvány tárgyalásába nem bocsátkozik, s egyenesen oda utasítja a panaszlókat, hogy ügyöket — ha szükségesnek válik — először saját esperességök elé terjeszszék. 3£* Ugyanazon jk. 35. pontjának kapcsolatában ft. superintendens ur bemutatja a kerületi utasítások német és tót nyelvre fordított szövegét. A kerület épen jelen közgyűlésében határozván el az utasítások némely pontjának uj átdolgozását, mi majdan szentesitetvén, a másik két nyelvre szinte lefordítandó lesz: a beküldött kéziratok addig a kerületi levéltárba tétetnek.