Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1844–1872

1857. március

Végül a közgyűlés jegyzőkönyvileg kijelentendönek vélte, hogy a Róth-Telekyféle ösztöndíjért ezen intézet ágost. evang. növendékei is folyamodhatnak. 6) A fölebbi indítvány fejtegetése alkalmával az egyetemes gyűlés mielőbbi megtarthatásának mindegyre sürgetőbb szükségessége több fontos okoknál fogva újra felmerülvén, nevezetesen az egyetemes egyházi pénztár számadásai évek óta fel nem vétethetvén s némelly ujabban felmerült pénzügyi kérdések mind a négy kerület hozzájárulása nélkül meg nem oldathatván; az egyetemes levéltár, mint az összes magyarhoni evang. egyház közkincse, a czélnak nem egészen megfelelő helyiségen s épen ezen okból nem a legjobb állapotban levén; továbbá az örökké áldott emlékezetű cs. kir. Főherczegasszony Mária Dorothea O Fenségének az egyetemes Conventhez s annak elnökéhez a generalis inspectorhoz czimzett s a közbejött akadályozó körülmények miatt még mindig lezárva levő levele felbontatlan s több más közös érdekű tárgyak elintézetlenek lévén — A közgyűlés a központi bizottmányt oda utasítni határozta, hogy egy, általa az egyházkerület nevében szerkeztendö s Ö cs. kir. Fensége Albrecht, magyarországi katonai és polgári főkormányzó úrhoz benyújtandó alázatos folyamodvány utján, a mielőbb megtartliatandó egyetemes gyűlés engedélyét kieszközölni igyekezzék, felszólítván egyszersmind a három testvér egyházkerületet hasonló lépések megtételére. 7) Az evang. egyház vallásos jogain a kath. clerus némelly tagjai által ejtett többféle sérelmek említtetvén fel. Minden illynemü sérelmek egybegyűjtésével Radvánszky Antal zólyomi esperességi felügyelő, Geduly Lajos zólyomi esperes, Plathy György, Hoics Sámuel, Mákonyi Pál és Huszágh Dániel urak ollyformán bízattak meg, hogy akár fordulnak elő sérelmek, akár nem, müködésökröl minden kerületi gyűlésen jelentést tegyenek. 8) A kerületi pénzügyi bizottmány addig is, inig jegyzökönyveit a legközelébb tartandó közgyűlésnek egész terjedelemben bemutathatja, — a kerület pénzügyeit érdeklöleg az utolsó közgyűlés óta történtek közül három nevezetesebb tárgyról tesz élőszóval jelentést : 1) t. i. jelenti, hogy a lugosi egyesült evang. gyülekezetnek az általa szorgalmazott 4000 pft. költsön fejében, szabályszerű biztosíték mellett, a kerület pénztárából 1500 pft költsönöztetett legyen; 2) hogy néh. Zsembery Andrásnak az 1791-dik évi december 12-kén több egyházi czélok közt különösen egy felállítandó papnövelde, s az esetre, ha ezen czélok el nein érethetnének, a selmeczi iskolák javára 500 frtról kiadott alapító levele Kubinyi Ágoston kir. tan. úrral, mint az alapítónak egyik örökösével s általa a többi örökösökkel is közöltetvén, s ezek az alapítvány valósítására felkéretvén, — oda nyilatkoztak legyen, miszerint az alapított összeget — habár az alapítványi okiratot elévültnek s reájuk nézve kötelező erejét vesztettnek tekintik is — lefizetni készek legyenek'; 3) hogy az 1849 —50-ki számadások Szojka Sámuel volt pénztárnok úrnál feltaláltattak, s hogy a most nevezett úr a közte és a kerület közt az 1849-dik évben általa állítólag beszolgáltatott magyar pénzjegyek miatt fenforgó viszály eldöntését maga részéről is választott biróságra bizatni s ennek magát alávetni óhajtaná. Ezen jelentés mindhárom pontja kellemes tudomásul vétetvén, — a Zsembery örökösök nyilatkozata annál nagyobb örömmel fogadtatik, minthogy a kerület által mai gyűlésében elismert és magáének vallott pesti papnevelde az alapító akaratának betűszerinti teljesítésére is alkalmat nyújt; a kerület és volt pénztárnoka Szojka Sámuel úr közt fenforgó kérdést pedig ezen kerület is választott bíróság által eldöntetni annál inkább kész, minthogy ez az 1856-ki september 4-kén tartott közgyűlésben jegyzőkönyvi