Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1844–1872

1856. szeptember

A 28.) A békési esperesség az egyházi hivatalra felavatandó egyének minél szigorú |)|j vizsgálatában kezességét találván az egyház további virágzásának és erkölcsi erejének: indítványt tett, hogy ezen szigorlat jövőre vagy az esperesek, vagy egy. e végre nevezendő állandó kerületi bizottmány feladatává tétessék? Minek folytán a több oldalról, s jelesül a pestmegyei és bácsi esperességek részéről az e téreni visszaélések több példái hozatván fel, mint kifolyásai egyházunk jelenleg törvényesen nem szervezett állapotának, s figyelmezve azon körülményre is, miszerint a várható szervezés folytán a protestáns egyház további virágzása főképen az egyházi rend erkölcsi és értelmi súlyától fog függeni, a békési esperesség fölhívását, ezen kerületi gyűlés is elvileg méltánylandónak, a kivitele iránti véleményezést azonban az ügy kiváló fontosságánál fogva választmányra bizandónak találta; s ebez képest főtiszt. Szeberényi János ur elnöklete alatt Kadvánszky Antal esperess. felügyelő, és Geduly Lajos zólyomi esperes urak, valamint a választmányi elnök ur által még netalán meghívandók, oly utasítással küldetnek ki, miképen a papságra készülő ifjaknak mind candidaticum', mind papi vizsgálatának hol, kik által, mily körben, minő alapokon és föltételek mellett, s mely tudományokból telyesitése iránt, minél kimerítőbb véleményt készítsenek, és terjeszszenek elö. — Mely határozat felől közös működés tekintetéből a többi egyházkerületek is értesitendők lesznek. 29.) A jelen jegyzőkönyv 4-ik pontjában a magas cs. kir. vallás-és közoktatási ministerium 1856 aug. 21-röl llí)

7/c. u. m. szám alatt kelt egyházszervezeti javaslata iránti véleményezés végett kiküldött választmány következő előterjesztést tesz : „Hálás örömmel üdvözli ezen választmány a hozzánk O Fels. vallásés közoktatási minisleriumától leérkezett egyházszerkezeti törvényjavaslatot, mivelhogy abban sok olyminöségü tételeket, és egyes javaslatokat talál, melyek egyházunk szellemével és régi törvényes szokásaival nézete szerint összhangzásban vannak; és melyek ha külön állanának törvény-, és régi szokásszerü alakban müködö kerületi gyűlés által nem csak tárgyaltathatnának, hanem elis fogadtathatnának. — Ezek azonban elválaszthatlan kapcsolatban állanak az illető törvényjavaslatnak, mint létszeres egésznek oly pontjaival, és oldalaival, melyek érdemleges tárgyalása, s elfogadása egy kerületi gyűlés hatáskörén túlesik. Ilyenek: 1. A superintendentiák szaporítása s uj felosztása, inelylyel összefügg a kerületi külön rendeftetésü alapítványok czél-és jogszerű szétoszlatása. 2. Egy uj, és eddig nem létezett egyházi kormányzó testület felállítása. 3. Az eddig kormányzó testületek és egyének foglalkozási, s hatáskörének megváltoztatása. — Ide véljük sorozandónak 4. Az illető törvényjavaslat észreveendö hiányainak pótlását is, a mennyiben az evang. egyház némely kiegészítő részei s az egyházi élet lényeges tényezői, abból ki volnának feledve. Véleményünk szerint ezek és elelék felett csak zsinat rendelkezhetik, és nyilatkozhatik érvényesen az összes egyház nevében, miképen ezt az első 1610-ben tartott Zsolnai zsinattól kezdve az utolsó 1792. tartott budai zsinatig egyházi történetünk bizonyítja. -- Söt maga az illető törvényjavaslat 114 §. is az egyházi törvényhozást — pedig itt arról van szó — kizárólag zsinati tárgynak ismeri. A magas vallás és közoktatási- ministeriumnak e kerülethez intézett az illető törv.javaslatot kisérö leirata, felszólít bennünket, hogy felette teljes őszinteséggel, és szabadsággal nyilatkozzunk; mely felszóllitás bátorít bennünket azon meggyőződésünk teljes öszinteséggeli kimondására, miszerint átalános egyházszervezeti törvénynek az illető törvényjavaslat alapjáni létrehozása csak zsinat által érhető el, annyival inkább, mivel az 1791: 2G. t. cz. 4 §. melyre a magas ministerium több izben hivatkozott, és utolsó leiratában is hivatkozik, többek közt igy szól: „Sua Majestas curabit ut certus principiisque ipsorum religionis accominodus ordo constabiliatur." — Már pedig melyek legyenek vallásunk, és egyházunk elvei, ez nem az egyház valamely töredékének, hanem csak az összes egyházat jogosan képviselő testületnek elismerésétől függ; és mivel az ugyanazon §. által megkívánt „communis constitutio" — is csak ez úton érhető eí. Ezeknél fogva javasolja ezen választmány, hogy a m. és tek. kerületi gyűlés részéről egy zsinat tarthatási kérelmet tartalmazó, küldöttség által benyújtandó alázatos felirat intéztessék <J cs. kir. Apóst, Felségéhez, kijelentve abban egyszersmind, hogy ezen egyházi kerület legközelebb tartandó gyűlésében elökészitöleg, és véleményezöleg és ez által a zsinati tárgyalást elösegitöleg és könyitöleg az illető törvényjavaslatot tárgyalás alá venni szándékozik, óhajtva, és