Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1844–1872

1869. augusztus

6 miután a magyar autonom protestáns egyházjog fogalmai szerint minden egyházi hatalom magától az egyháztól származik, s az az egyház hivatalnokai, nevezeteseu Superintendensei által is, az egyház nevében s annak megbízásából gyakoroltatik ; — miután ezek szerint a Superintendensi hivatal betöltése egyedül és kizárólag csak az egyház bizalmának szabad választás utján eszközölt nyilatkozata által történhetik ; miután végre a superintendensi hivatalhoz oly fontos jogok és kötelességek vannak csatolva, melyek csak is az igy választott Superintendens által és csak addig gyakorolhatók, mig az az egyház felhatalmazásának birtokában van: a bányai egyházkerület nem ismerhet el oly Superintendenst a ki nem az egyház szabad választása, hanem kinevezés, ínég pedig az egyházon kivül álló hatalom kinevezése által lett azzá; magát az ilyetén kinevezést a legnagyobb mértékben sérelmesnek tekinti, s az ellen ünnepélyes óvást emel, s egyszersmind nyilvánitja, hogy az úgynevezett tábori Superintendensnek, a valódi Superintendensek jogkörébe tartozó netaláni intézkedését, mint hitjelöltek vizsgálatát, lelkészek felavatását stb. jogérvényeseknek el nem ismeri. Az egyetemes gyűlésre menő követeknek pedig utasitásul adja odahatni, hogy az egyetemes gyűlés az összes magyarhoni protestáns egyház nevében ne csak hason értelemben nyilatkozzék, hanem a magyar királyi kormány utján a birodalmi közös kormány ezen sérelmes eljárását orvosolni igyekezzék. 11. Felvétetett a békési egyházmegyébe kebelezett szemlaki egyház presbytereinek, küldötteik által a kerületi gyűléshez beterjesztett folyamodása, melyben a békési esperesség legujabbi határozata ellen jogorvoslást kérnek, s lelkészüknek — lemondási okmánya alapján — elmozdittatását szorgalmazzák; nem sikerülvén a békési esperességnek ezen viszályos ügynek közigazgatási uton való elintézése, folyamodók oda utasittatnak, hogy panaszaikat az esperességnél rendes per utján érvényesítsék. Augustus 12-én a közgyűlés folytattatván : ÉS- A megelőző jegyzőkönyvi pontok felolvastattak s hitelesíttettek. 13. A tavali jk. 12-ik pontjára: bemutattatik egyet, főfelügyelő urnák f. évi jan. 23. kelt hiv. levele a magas vallás és közoktatási ministeriumnak f. é. jan. 14-ről 22933 — 868. sz. a, kelt leiratával, mellynél fogva a mult évi egyetemes gyűlés ez ügybeni felterjesztésére válaszolja, hogy az 1868. évi 30. tczikk 48. és 66. §§. szerint a határőrvidék nagy részben horvát-szlavon és dalmát országok területéhez tartozónak ismertetvén el, ezen országok önkormányzati joga pedig vallási és közoktatási ügyeire is kiterjedvén: az oda tartozó protestáns egyházaknál az 1859. septemberi pátens hatályon kivül tétele és a panaszolt téritvények megszüntetése iránti intézkedés nem a magyar ministeriumot, hanem a horvát-szlavon és dalmátországi kormányzatot illeti. Ellenben a Magyarországhoz tartozó határőrvidéki területre az 1867. május 15-én kelt, s a pátenst megszüntető legm. rendelet érvényes levén: az ottani egyházak alkotmányszerü rendezése az egyházkerület, és illetőleg egyetem feladatához tartozik. A kierőszakolt téritvények iránt panaszolt sérelem megszüntetése végett pedig — hivatkozással az 1868: 53. t. cz. 12. §-ára, — am. kir. honvéd, ministerium megkerestetett. Az egyetemes gyűlésre menendő követek utasittatnak, olly további intézkedés szorgalmazására melly szerint a magas vallás és közoktatási ministerium egyetemileg felkéretnék, a horvát, sziavon és dalmát országi kormányzattal magát érintkezésbe tenni, s annak oly engedélyét kieszközölni, mellynél fogva az ottani területen levő protestáns egyházak mint esperességek szervezkedhessenek, s mint ilyenek, vallási és oktatási tekintetben a magyar prot. egyházi hatóságokkal érintkezhessenek. A Magyarországhoz tartozó hatávőrvidéki terület prot. egyházait illetőleg, a kierőszakolt téritvények iránti sérelem orvoslását az egyházkerület, a megkeresett m. kir. honvédelmi ministerium rendelkezéseitől bizton remélvén, a mennyiben a pátens ugyanott, beterjesztett ujabb jelentések szerint, tényleg megszüntetve máig sincsen, utasítja követeit, felírást indítványozni a m. kir. vallás és közoktatási ministeriumhoz olly czélból, hogy a pátenst megszüntető 1867. május 15-ki legmagasabb fejedelmi rendeletnek ezen határőrvidék területén leendő kihirdetését és foganatosítását, szükség esetére, a közös hadügyministerium utján eszközölni, s ez által az egyházi alkotmányszerü szervezkedést lehetővé tenni méltóztassék. l-l. A 13-ik pontra jelentetett, hogy Haan Lajos ur az egyházi névtár kiadásából felmerült pontos számadását beadta.